Folytatást kapott a Megan is Missing, de nem a mozikban
A 2011-es Megan is Missing nem jó film, mégis néhány évente újra felkapja a közösségi média, mert a legdurvább részletei felkerülnek a TikTokra és más platformokra. A tinédzsereket érintő hatás miatt a jelenség különösen aggasztó. A folytatás ráadásul nem a mozikban, hanem az Instagramon és a TikTokon jelent meg websorozat formájában.
A Megan is Missing a megjelenése idején nem kavart különösebb feltűnést. Egy underground, „talált kamerás” horror volt, amelyet Új-Zélandon betiltottak, és csak szűk kör látta. A történet két tizenéves lányról szól, akik néhány nap különbséggel eltűnnek, majd egy internetes ragadozó fogságába kerülnek, aki megkínozza és megerőszakolja őket. 2020-ban aztán több részlet is felkerült a TikTokra, és tízezrek kezdtek posztolni a filmről. A legdurvább jelenetek több tízmilliós nézettséget értek el, a világhálót pedig ellepték az olyan videók és bejegyzések, amelyekben tinédzser lányok beszélnek traumáikról. A kiskorúak elleni erőszak fontos téma, ám ezek a posztok többnyire arról szóltak, ki tud látványosabban és szélsőségesebben meghökkenni egy gyenge filmen, ami így nézettséget generált. A rendező, Michael Goi maga is beszállt a jelenségbe, és olyanokat posztolt, hogy a filmet senki ne nézze egyedül vagy sötétben.
A film gyenge, a folytatás még gyengébb
A legnagyobb probléma a hatásvadász közösségi médiás hisztéria mellett az, hogy a Megan is Missing pocsék film. A bő 80 perces játékidő utolsó harmadában történik érdemi dolog, előtte botrányosan vágott, rosszul felvett, félamatőr hatást keltő munka látható rettenetes színészi játékkal. A fináléban akad néhány valóban hatásos, nyomasztó jelenet, nem véletlenül ezeket emelték ki, de a gyakorlott horrorrajongóknak semmi újat nem nyújt. Az üzenet, miszerint legyünk óvatosak az online ismerkedésnél, fontos és aktuális, de az ábrázolásmód nem feltétlenül éri el a kívánt hatást. A témát kreatívabban is meg lehetne közelíteni: a hírhedt Mártírok, a Jack Ketchum regénye alapján készült A szomszéd lány vagy Az utolsó ház balra is borzalmas dolgokról szól, mégis igényesen elkészített alkotások. A Megan is Missing népszerűségét csak annak köszönheti, hogy egy túlérzékeny közeg éppen sokkolásra vágyott, és sokan elhitték, hogy amit látnak, az a valóság.
Goi idén úgy látta, elérkezett az idő a sztori folytatására. Az Evil Never Dies alcímű mű vertikális websorozatként debütált az Instagramon és a TikTokon, a YouTube-on egyben is megtekinthető. A szinopszis szerint egy podcast műsorvezetője meghívja az eredeti film színészeit egy beszélgetésre, majd elviszi őket arra a forgatási helyszínre, ahol a főhősök a történet szerint odavesztek. A csavar, hogy a műsorvezető valósnak gondolja a filmet, és holtan akarja látni a szereplőket. A koncepció nem rossz, ám a kivitelezés borzalmas. A komplett film stáblistával együtt sem éri el a 40 percet, mégis rendkívül unalmas. Röhejes, ahogy az első rész túltolt kultuszában lubickol, és úgy állítja be, mintha megismételhetetlen fenomén lenne. A cselekmény többségében hőseink egy autóban ülnek, és a kedvenc sorozatgyilkosukról mesélnek. A filmszerű betétek rosszul rendezettek, a zárásban érkező macska-egér játék pedig teljes mértékben nélkülözi a feszültséget. A színészek ezúttal is rosszak, látszik, hogy minden szöveg és jelenet előre begyakorolt, semmi természetesség nincs benne.
Az Evil Never Dies nagyjából értékelhetetlen, messze alulmúlja az első részt is. Még sokkolni sem képes, fél az erőszaktól, mivel másképp törölnék az Instagramról. Ez önmagában is ellentmondás egy olyan film folytatásától, amely azzal lett híres, hogy mennyire durva. Goi mindössze annyit ért el, hogy ismét szerzett magának és a rettenetes munkájának tizenöt perc hírnevet. Az Evil Never Dies-t valószínűleg tanítani fogják a filmes iskolákban arról, hogyan ne csináljunk horrort.
