Hiába vár több milliárd forint pluszbevételt a kormány, a kiegészítő adót a cégek többsége nem fizette be
A Magyarországon működő nagyvállalatok a 2024-es adóévre mindössze 52,4 milliárd forint globális minimumadó-kiegészítést vallottak be, miközben az előző kormány eredetileg évi 96,4 milliárd forintos egyenlegjavulással számolt – derül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott, egy szakértői cég által kikért adatokból.
A globális minimumadó lényege, hogy a 750 millió forint konszolidált bevétellel rendelkező vállalatcsoportok nyereségét minden országban legalább 15 százalékos adó terhelje. Magyarországon ez azt jelenti, hogy a 9 százalékos társasági adóhoz hozzá kell adni az iparűzési adót, az innovációs járulékot és az energiaellátók jövedelemadóját is; amennyiben az így számított tényleges adókulcs nem éri el a 15 százalékot, a cégeknek a különbségnek megfelelő kiegészítő adót kell fizetniük.
A NAV szerint 3349 adóbevallásból mindössze 128-ban, vagyis a bevallások alig 3,8 százalékánál szerepelt kiegészítő adó 2024-ben. Ez az összeg azonban nem azonos a tényleges költségvetési bevétellel, így a különbség nem tekinthető automatikusan bevételkiesésnek.
A 2025-ös adóévre már csak 2240 adózó jelentkezett be, a naptári éves cégeknek november 20-ig kell bevallaniuk és befizetniük az előleget. A 2025-re szóló végleges összesített kötelezettségről jelenleg nem áll rendelkezésre nyilvános adat.
A kormány a 2027-es költségvetési tervezetben 240 milliárd forint többletbevételt vár a vállalati adózás átalakításával, többek között a társasági adó és az innovációs járulék emelésétől. Ez az összeg a két adónem 2025-ös összesített bevételének mintegy 20 százalékát jelenti.
A javaslat szerint a társasági adó az 500 millió euró feletti bevételű cégek esetében 9-ről 15 százalékra emelkedne, de ezt mérsékelné az iparűzési adó beszámítása, amellyel akár 11,25 százalékra is le lehetne tornázni a társasági adó kulcsát.
A legfőbb kérdés, hogy az adóemelés mekkora valódi többletbevételt eredményez az államnak. Azoknál a vállalatoknál, amelyek már most is fizetnek globális minimumadót, a magasabb társasági adó kiválthatja a kiegészítő adót, így az állam nem feltétlenül jut több pénzhez. Új bevételek főleg azoktól a cégektől érkezhetnek, amelyek eddig nem fizettek minimumadót, de a társasági adó emelése már érintené őket. Ebben szerepe lehet az alacsonyabb bevételi küszöbnek, valamint az adóalap és az adókedvezmények tervezett átalakításának. Mindezek alapján a 240 milliárd forintos bevételi cél túlzó lehet, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján azonban teljesíthetősége nem ítélhető meg.
