Új névadási trendek hódítanak, de a Csabai Kolbász nem anyakönyveztethető
Óriási felelősség, milyen nevet adunk gyerekünknek, hiszen egy életre meghatározhatja, hogy érzi magát a bőrében. Persze lehet változtatni, cserélni, de a legtöbben nem bonyolódnak ilyen adminisztrációs kálváriába. Hauber Kitti nyelvész, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint nem egyszerű egy új név kérelmezése sem.
A jelenlegi utónévadási törvény 2010-es, a 2025-ben hivatalosan adható nevek jegyzéke pedig összesen ötezer nevet tartalmaz. Új nevet a Vidék és Településfejlesztési Minisztériumban lehet kérvényezni, onnan a Nyelvtudományi Központba kerül, ahol szakmailag véleményezik és javasolják vagy nem, majd a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumba továbbítják, ahol szintén egy bizottság bírálja el a kérelmet.
A keresztnév kiválasztása mindig tükrözi az adott kor ízlését. Míg régen uralkodó, divatos nevek szinte teljesen eltűntek – mint a László, az Imre vagy a Kálmán –, akad olyan klasszikus, például az Anna, amely generációkon át megőrizte népszerűségét. Az 1955 előtti adatok szerint a fiúknál a György, István, József, László, János, Ferenc, Sándor, Lajos, Imre és Gyula volt a legnépszerűbb, a lányoknál pedig az Éva, Magdolna, Mária, Erzsébet, Ilona, Margit, Anna, Katalin, Julianna és Irén vezette a listát.
A 2025-ös adatok egészen más képet mutatnak: a klasszikus keresztnevek helyét modernebb, rövidebb nevek vették át. Tavaly a legnépszerűbb fiúnevek a Dominik, az Olivér, a Milán, a Levente, a Noel, a Marcell, a Bence, a Benett, a Máté és a Botond voltak, a lányoknál a Hanna, a Luca, a Zoé, az Emma, a Léna, az Anna, az Olívia, a Kamilla, a Lili és a Szófia. Az új, népszerű nevek közül egyedül az Anna számít hagyományosnak, a többi klasszikus gyakorlatilag kikopott. A kortárs trendek alapján az egyedi és egzotikus keresztnevek egyre populárisabbak, a legnépszerűbbek a héber, görög, török, perzsa, szanszkrit és japán eredetű nevek.
Az egyedi és kreatív nevek közül persze sokat visszautasítanak az engedélyeztetők: a Jézus, a Moha, a Nutella vagy a Nektarin nem adható a gyereknek, de a Gandalf vagy a Legolász igen. Hauber Kitti legextrémebb példája a Kolbász név kérvényezése volt, ráadásul a Csabai vezetéknévhez szerették volna adni – ezt nem engedélyezték. Úgy tűnik, ma ihletforrás a hűtőpult, a török szappanoperák, a videójátékok és az animék, míg régen a középkorban a lovagregényekből, a XVIII. században a görög mitológiából, száz évvel később pedig a dicső magyar múltból inspirálódtak a szülők.
Évente körülbelül négy-ötezer névváltoztatást adnak be az emberek. A legtöbb új név általában női, a fiúknál nincs olyan kreatív energia a névadásoknál, viszont egyre több a japán, perzsa, héber és szanszkrit eredetű név, ahogy a természet ihlette nevek – például a Bodza, a Málna vagy a Boróka – is egyre népszerűbbek.
Amit biztosan elutasítanak, az nem illeszkedik a magyar helyesírási szabályokhoz, vagy politikai töltete van. Kérvényezték például az Orbánviktor és a Szentistván nevet, de természetesen tilos, ahogy a Maradona sem kapott szabad utat. Nem adhatunk kiejthetetlen vagy nehezen értelmezhető neveket sem. A legfurcsább visszautasított nevek között van a Benito Mussolini, az Osama Bin Laden, a Tarzan, a Joey Tribbiani, a Süsü vagy a Cukorka, de nem lehet gyerekünk Felhő, Hattyú és Bogár sem, ahogy értelmezhetetlen a Pandémia, a Nintendó és az Ikea ötlete is. Adhatjuk viszont lányunknak a Knevnevjókó vagy a Szmilla nevet, fiúnknak pedig a Gábrist vagy az Arzént.
