Régiós rangsor: három magyar mamutcég is az elitben
A közép- és kelet-európai ötszáz legnagyobb vállalat együttes árbevétele 2,9 százalékkal, 1120 milliárd euróra emelkedett, nettó nyereségük azonban gyakorlatilag változatlanul 34,9 milliárd eurón maradt. A veszteséggel záró cégek száma 65-ről 74-re nőtt, a nettó nyereséghányad 3,2 százalékról 3,1 százalékra csökkent. A bérek gyorsabban emelkedtek, mint a termelékenység, a finanszírozás drága maradt, a gyenge külső kereslethez pedig erősödő nemzetközi verseny társult.
Kedvezőbb magyar mutatók
A rangsorban szereplő 62 magyarországi vállalat árbevétele 3,6 százalékkal, 137,4 milliárd euróra, nettó nyeresége 12,8 százalékkal, 5 milliárd euróra emelkedett, így nyereséghányaduk 3,3 százalékról 3,6 százalékra javult. Az átlag mögött jelentős eltérések húzódnak: a Samsung SDI magyarországi üzemének árbevétele 31,3 százalékkal, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary forgalma 26,5 százalékkal esett vissza, a Lidl Magyarország ugyanakkor 28,2 százalékkal növelte árbevételét, és a régiós rangsor 53. helyére lépett előre.
Három magyar cég a legjobb tízben
A Mol a negyedik, az MVM a kilencedik, az Audi Hungaria a tizedik helyen szerepel. A dobogó sorrendje nem változott: a lengyel Orlen vezet 63,5 milliárd eurós árbevétellel, mögötte a cseh Škoda Auto következik 28,3 milliárddal, majd a Jeronimo Martins Polska 25,5 milliárddal. A tízes mezőnyben egyetlen sorrendváltozás történt: a Lidl Polska megelőzte az MVM-et.
A költségnyomás döntésekre kényszeríthet
A hazai gazdaság szerkezeti problémája, hogy a kis- és középvállalkozások hatékonysága alacsony, miközben a növekedés jelentős része néhány nagy exportőr teljesítményéhez kötődik – emellett magas költségvetési hiány és a GDP arányában növekvő államadósság kíséri a folyamatokat. A legnagyobb cégek is jelentős költségoptimalizálásra kényszerülnek. A költségek tartós csökkentéséhez sokszor előbb költeni kell, a termelési és üzleti stratégiák átalakítása hosszabb idő alatt megtérülő beruházásokat követelhet. Előnyben lehetnek azok a cégek, amelyek az elmúlt években elegendő tőkét halmoztak fel.
A létszámcsökkentés egyre több cégnél válhat kényszerű megoldássá, ennek azonban rövid és hosszú távon egyaránt ára lehet: az elbocsátás kezdetben többletköltséget jelent, a képzett dolgozók pótlása pedig nehéz és drága. A jelentősebb leépítések visszafoghatják a hazai fogyasztást is, így az egyik cégnél meghozott takarékossági döntés más vállalkozások keresletét is gyengítheti. A régióban 2026-ra 2,3 százalékos, 2027-re 2,6 százalékos GDP-növekedés várható.
