Újabb ütést kapott az építőipar: a következő hónapok munkái is fogynak
Szeptemberben az építőipari termelés havi összevetésben 9,9, éves összehasonlításban 5,6 százalékkal csökkent a szezonális és munkanaphatással kiigazított adatok szerint. Az első kilenc hónap összesített teljesítménye így gyakorlatilag stagnált az egy évvel korábbi szinthez képest.
Az augusztusi adatot a fenékküszöb építése javította – hívta fel a figyelmet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, hozzátéve, hogy a szeptemberi visszaesés megfelelt a várakozásoknak, és az augusztusi kiugrás nem jelentett általános fordulatot.
Az állami megrendelések hiánya húzza vissza az ágazatot
A részletes adatok két ellentétes folyamatot mutatnak. Az épületek építése éves szinten 5,3 százalékkal nőtt, míg az egyéb építményeké 22,2 százalékkal esett vissza. Utóbbi körbe tartoznak az utak, vasutak és közművek, amelyeknél jellemzően az állam a megrendelő, így a nagyberuházások leállítása is szerepet játszik a gyenge teljesítményben. Az út- és vasútépítés termelése 20,9, a közműépítésé 28,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a kisebb súlyú egyéb építményeknél pedig 79,9 százalékos zuhanást mértek. A vállalkozások ágazati besorolása szerint az épületek építése 21,4 százalékkal bővült, az egyéb építmények építése 29,7 százalékkal csökkent, a speciális szaképítés teljesítménye pedig 9,9 százalékkal esett vissza.
Az épületeknél mért növekedést Regős Gábor kedvező meglepetésnek nevezte, mivel az előző három hónapban visszaesés volt ezen a területen. Véleménye szerint ebben inkább a versenyszférának lehetett szerepe, például a lakásépítéseknél, ahol a harmadik negyedév kedvezően alakult. Az épületépítések bővülése azonban nem tudta ellensúlyozni az egyéb építményeknél jelentkező kiesést.
Harmadával zuhantak az új szerződések
A folytatás szempontjából aggasztóbb, hogy a megkötött új szerződések volumene 34,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az egyéb építményeknél 43,6 százalékos volt a csökkenés, de az épületeknél is 22,7 százalékkal kevesebb új munkára szerződtek. A hónap végén meglévő teljes szerződésállomány éves összevetésben 14,0 százalékkal csökkent: az épületekre vonatkozó állomány 2,1 százalékkal nagyobb, az egyéb építményekre szóló 19,2 százalékkal kisebb volt. Míg az állomány a korábban megkötött, még teljesítésre váró munkákat is tartalmazza, az új szerződések ezek utánpótlását jelzik – az épületeknél tehát a meglévő munkák még némi tartalékot adhatnak, miközben az utánpótlás gyengül.
Kevesebb munka, magasabb árak
A kereslet visszaesése egyelőre nem járt együtt az árak általános csökkenésével. A termelői árak a harmadik negyedévben átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, a második negyedévhez képest pedig 0,9 százalékkal emelkedtek. A legnagyobb éves drágulást, 6,2 százalékot a speciális szaképítésben mérték; az egyéb építmények építésében 5,4, az épületek építésében 4,4 százalékkal nőttek az árak. Regős Gábor szerint a munkákért folyó verseny változtathat ezen a helyzeten: aki teheti, a kisebb, kevésbé jövedelmező megbízásokat is elvállalhatja, ami erősítheti az árversenyt.
A fellendüléshez több kell az állami beruházások újraindításánál
Regős Gábor szerint az ágazat a harmadik negyedévben minden bizonnyal lefelé húzta a gazdasági növekedést, ennek pontos mértékét azonban csak a részletes GDP-adatokból lehet megismerni. A közgazdász a vállalati beruházások hosszabb távú alakulását is kérdésesnek tartja: a korábbi nagyberuházások kifutnak, új projektek viszont alig indulnak, miközben a magas energiaárak és a német ipar problémái is kedvezőtlen környezetet teremtenek. A kereslet visszatérését a gazdasági helyzet javulása, az uniós pénzek megérkezése – például bérlakás- és vasútépítésekhez – és a leállított beruházások újraindítása segíthetné.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke az ÉVOSZ négyszáz vállalkozást vizsgáló felmérésére hivatkozva arról beszélt, hogy a cégek fele létszámcsökkentésre készül, miközben a most leépített kapacitások később éppen a fellendülés akadályává válhatnak. Szerinte egyszerre gyengült az állami és a magánberuházások kereslete, a lakosság pedig a támogatási programok körüli változások miatt is kivár. Jelentősen több állami megrendelésre 2027 közepénél korábban nem számít, erőteljesebb visszapattanást pedig 2028-tól vár, mert az elhalasztott építési feladatok nem váltak szükségtelenné. A lakásépítések és a felújítások élénkítése önmagában szerinte nem elegendő az egész ágazat talpra állításához: infrastrukturális beruházásokra, bővülő finanszírozásra és a magántőke bevonására is szükség van. A vállalkozásoknak közben a szakemberek megtartására és a hatékonyság javítására is figyelniük kell, különben a visszatérő keresletet már szűkebb kapacitásokkal fogadhatják, ami áremelkedést is hozhat.
