Európa is csatlakozhat az ukrajnai rendezésről szóló találkozókhoz, de úton az újabb orosz szankciós csomag
Folytatódhatnak az ukrajnai rendezésről folytatott háromoldalú tárgyalások, amelyeken akár Európa is részt vehet. Ezzel párhuzamosan Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke további támogatásának adott hangot, míg Andy Burnham brit miniszterelnök egy újabb szankciós csomagot jelentett be. A harcok csütörtökön is folytatódtak, aminek hatására a Kernel mezőgazdasági vállalatcsoport is leállt.
Az európaiak csatlakoznak az Ukrajnáról szóló következő nemzetközi találkozóhoz – jelentette ki Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, miután csütörtökön Moszkvában, Jared Kushner társaságában mintegy két és fél órán át tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Az európaiak is részt vesznek a következő találkozón, és ezt nagyon fontos eseménynek tartjuk. Ők a partnereink, és számukra fontos, hogy bevonják őket” – mondta Witkoff a repülőtéren.
Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója arról tett bejelentést, hogy a felek megállapodtak az ukrajnai rendezésről folytatott háromoldalú tárgyalások újabb fordulójáról. A Witkoffal és Kushnerrel folytatott megbeszélés során részletesen értékelték az Abu-Dzabiban megtartott orosz-amerikai-ukrán tárgyalásokat, és szóba került Volodimir Zelenszkij ukrán elnök magatartása is. Moszkva számít rá, hogy Witkoff és Kushner Dublinban továbbítja majd a moszkvai üzeneteket az európaiaknak és az ukránoknak.
Ursula von der Leyen csütörtökön Dublinban, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján kijelentette: Európa támogatni fogja Ukrajnát mind a háború, mind a béke idején. Bejelentette azt is, hogy az Európai Unió már dolgozik a 22., Oroszországgal szembeni szankciós csomagon, az Európai Bizottság pedig javaslatot készít elő Ukrajna 2027-es pénzügyi támogatásáról. Mindkét döntést még a legközelebbi EU-csúcs előtt bemutatják.
Andy Burnham brit miniszterelnök eközben egy újabb átfogó szankciós csomagot jelentett be az orosz energia- és hajózási szektor ellen. A külügyminisztérium közlése szerint ezzel a britek váltak az egyetlen olyan országgá, amelyik Oroszország tíz legnagyobb olajtermelője közül mindegyiket szankcióval sújtja. Burnham Dublinban is amellett fog érvelni, hogy más nemzetek is gyakoroljanak nagyobb gazdasági nyomást Oroszországra a háború befejezése érdekében.
Az orosz hadsereg csütörtökre virradóra szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel és drónokkal mért tömeges csapást ukrán hadiüzemekre, energetikai létesítményekre és egy lőszerraktárra a fővárosban és a Kijevi területen – közölte a moszkvai védelmi minisztérium. A célpontok között nevezték meg a kijevi Generator rakéta- és űripari alkatrészgyártó vállalatot, a brovari Avia UA gyártóüzemét, a kuzminci Keratem gyárat, a jahotini Stellar Jet vállalatot, valamint zsitomiri alállomásokat és egy Odesszába tartó hajót. A tárca szerint szerda este nyolctól csütörtök reggel nyolcig az orosz légvédelem 71 ukrán pilóta nélküli repülőeszközt semmisített meg nyolc régió felett.
Az ukrán Különleges Műveleti Erők mélységi csapásmérő egységei harmadszor mértek csapást az oroszországi omszki olajfinomítóra; a pilóta nélküli légi eszközök csaknem 3000 kilométert tettek meg, és elérték a célpontot – közölte az SZSZO sajtószolgálata a Telegramon. „A Különleges Műveleti Erők visszajuttatják Oroszországnak az általa indított háborút, bármilyen messzire is rejti az ellenség a létesítményeit” – hangsúlyozták.
Vlagyimir Putyin javaslatot tett arra, hogy az Oleskihez hasonló humanitárius missziót szervezzenek meg Konsztantyinovkában. A misszió megszervezésével az orosz emberi jogi biztost, Jana Lantratovát és ukrán hivatali partnerét, Dmitro Lubinecet bízták meg. Oroszország ellenőrizné a települést, ugyanakkor készek garantálni a misszió biztonságát, és öt napra lenne szükségük az oda vezető utak aknamentesítéséhez. Putyin leszögezte: amennyiben Ukrajna ellenőrizné a területet, akkor ők tegyék meg ugyanezt.
Valamennyi olajkinyerő üzemének működését leállította a Kernel mezőgazdasági vállalatcsoport. Közleményük szerint azért hozták meg ezt a döntést, mert az orosz drónok célzottan támadták az ukrán feldolgozóipari vállalatok termelési létesítményeit, aminek következtében termelőépületek, berendezések és tartályok rongálódtak meg. Rámutattak, hogy az olajkinyerés fokozott tűzveszéllyel járó folyamat, ezért komoly tűz alakulhat ki, amennyiben egy aktív berendezést érne találat.
