Óriási mennyiségű értékes fém megy veszendőbe az elektronikai hulladékkal
Az Európai Unióban 2006 és 2021 között keletkezett elektronikai hulladék 56 százalékát nem gyűjtötték be, így a benne található értékes fémek jelentős része már az újrahasznosítás megkezdése előtt kikerült a rendszerből – derül ki egy friss kutatásból. A régi telefonokban, laptopokban, képernyőkben és háztartási gépekben összesen mintegy 60 különböző fém fordulhat elő, ezek közül azonban csak néhányat hasznosítanak újra széles körben, köztük az aranyat, az ezüstöt, az alumíniumot és a rezet.
A fogyasztói társadalomban szinte bármit lecserélünk, amiről úgy érezzük, nincs rá szükségünk. A régi telefont újabb modell váltja fel, a működő televíziót nagyobb képernyőjűre cseréljük, a háztartási gépeket pedig akkor is kidobjuk, ha javítással még használhatók lennének. Az elektronikai eszközök élete azonban nem ér véget azzal, hogy a tulajdonos megválik tőlük: a bennük található fémek kitermelése komoly energia- és erőforrás-ráfordítással jár, és ezek egy része Európában bányászati úton nem is hozzáférhető.
A begyűjtés hiánya a legnagyobb probléma
A fémek csak akkor nyerhetők vissza, ha a készülékek megfelelő hulladékkezelő létesítményekbe kerülnek. A hétköznapi gyakorlat azonban gyakran másképp fest: a régi elektronikai eszközök sokszor a háztartási hulladék közé kerülnek, ahol más szeméttel keverednek össze, és a fémek többé nem választhatók szét megfelelően. Hiába léteznek korszerű újrahasznosítási technológiák, ha a fémeket tartalmazó készülékek el sem jutnak azokhoz az üzemekhez, ahol az anyagokat ki lehetne nyerni.
Egyes uniós tagállamokban az elmúlt években jelentősen nőtt a begyűjtött elektronikai hulladék mennyisége, több ország azonban továbbra is lemaradásban van. A begyűjtés azonban még nem jelenti azt, hogy az összes fémet sikerül megmenteni: a válogatás és az újrahasznosítás szakaszában is jelentős mennyiségű nyersanyag vész el. A nemesfémek, például az arany és az ezüst visszanyerése sokkal elterjedtebb, más, gazdaságilag kritikus és keresett fémek viszont jelenleg gyakran a nem kívánt anyagokkal együtt az égés során tűnnek el.
Mely eszközök rejtik a legtöbb értékes nyersanyagot?
A kutatás egyik gyakorlati célja az volt, hogy azonosítsa azokat a termékkategóriákat, amelyek az egyes fémekből a legtöbbet tartalmazzák. A neodímium szempontjából a hifi-eszközök és hangszórók, valamint a kisebb informatikai eszközök, például a hálózati routerek és a merevlemezek számítanak fontos kategóriáknak, a laptopok pedig gazdag galliumforrásnak. A kutatók egy interaktív online irányítópultot is készítettek, amely 54 eszközkategória fémtartalmáról tartalmaz információkat, az adatok nyílt hozzáférésű adattárban is elérhetők.
Az elektronikai hulladékban található fémek mennyisége jelentős lehet az európai ellátási láncok szempontjából. A gallium esetében a kutatók úgy becsülték, hogy a hulladékban található mennyiség akár 40 százalékkal is csökkenthetné az EU importfüggőségét ebből a fémből, a tantálnál ez az arány a teljes kereslet 23 százaléka lehet, a magnézium és a volfrám esetében pedig egyaránt 12 százalékot becsültek.
Körforgásos gazdaság és fogyasztói felelősség
A régi elektronikai eszközökből, akkumulátorokból és más forrásokból visszanyert másodlagos fémek felhasználásával az EU saját, biztonságosabb nyersanyag-ellátási láncot építhetne ki, ami csökkentené a geopolitikai zavaroknak való kitettséget és a kitermeléshez kapcsolódó környezeti terheket is. A körforgásos gazdaság célja, hogy az anyagokat ne csak egyszer használják fel, majd dobják el, hanem minél tovább a gazdaságban tartsák.
A kutatók szerint mindez új munkahelyeket is teremthet, miközben elősegítheti a hatékonyabb fém-visszanyerési technológiák fejlesztését. A szabályozás és a begyűjtési rendszerek kialakítása elsősorban a hatóságok feladata, a fogyasztók azonban szintén hozzájárulhatnak a nyersanyagok megőrzéséhez: a régi elektronikai készülékeket megfelelő gyűjtőhelyre kell vinni, nem szabad a háztartási szemétbe dobni. A régi telefonok, laptopok, tévék és háztartási gépek ugyanis nem feltétlenül értéktelen tárgyak – a bennük található fémek egy része a következő generációs technológiák alapanyaga lehet, már persze csak akkor, ha sikerül begyűjteni, kinyerni és visszaforgatni ezeket a gyártásba.
