Hatéves mélypontra süllyedt a kontárkár, az építőipar a 2008-as válság szintjén teljesít
Egy rosszul lerakott burkolat, hibás szigetelés vagy félbehagyott felújítás 2026-ban átlagosan 688 345 forintot vitt el a megrendelők pénzéből. Hat éve nem volt ilyen alacsony az egy káreseményre jutó összeg, ám a kedvezőnek tűnő adat mögött gyenge konjunktúra rajzolódik ki: nem feltétlenül a kontár lett kevesebb, hanem a munka kisebb.
Az elmúlt egy évben építőipari munkát megrendelők 15 százaléka szenvedett el kontárkárt, ami 0,46 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi 14,54 százalékot. A felnőttek 38 százaléka számolt be arról, hogy élete során már érte anyagi veszteség kontármunka miatt; 2025-ben még 40 százalék volt ez az arány. Az átlagos kár 842 137 forintról 688 345 forintra, azaz 18,3 százalékkal csökkent.
„Az elmúlt év visszafogottabb kereslete miatt kevesebb nagy értékű felújítás valósult meg, és több lett a kisebb munka. Közben a megrendelők tudatosabbá váltak, több információt gyűjtenek, megnézik a szakemberek korábbi munkáit” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
A területi különbségek nagyok: Közép-Dunántúlon 1 559 539 forintra nőtt az átlagos kár, Dél-Dunántúlon 1 362 759 forintot mértek, Budapesten 512 225 forintra esett vissza. A szakemberek lakossági megítélése 3,60-ról 3,54 pontra süllyedt az ötfokú skálán. Valamennyi vizsgált szakma értékelése romlott, a legnagyobb visszaesést a festőknél mérték.
A 18–65 évesek 36 százaléka egyáltalán nem tudna finanszírozni egy felújítást, energetikai korszerűsítést vagy bővítést. Az ágazat jövőjét 6 százalék látja nagyon rossznak, 32 százalék rossznak, 43 százalék nem vár változást.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 júliusában az építőipari termelés volumene éves alapon 12,2, júniushoz képest 4,6 százalékkal csökkent. Az új szerződések volumene 24,8 százalékkal lett kisebb. Az első hét hónap termelése 2,7 százalékkal maradt el a 2025-ös szinttől.
„Az ágazat gyenge teljesítménye nem egyetlen tényezőre vezethető vissza, az állami és vállalati megrendelések egyaránt visszaestek. Állami oldalon a költségvetés rossz helyzete, az ebből fakadó beruházáselhalasztások, illetve a kormányváltás miatti természetes beruházáslassulás okozhatta a problémát” – kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Markovich Béla szerint a magyar építőipar helyzete rövid távon kifejezetten kedvezőtlen. „Ilyen mértékű és összetettségű problémával legutóbb a 2008–2010-es válság idején találkozott az építőipar, bár akkor a termelés visszaesése még nagyobb volt” – szemléltette az ágazat helyzetének mélységét. 2027 közepéig nem vár érdemi fordulatot, elhúzódó visszaesés esetén az építőipari cégek 5–10 százaléka is eltűnhet a piacról.
A gyenge kereslet nem csak a legális piacot szűkíti. Markovich szakmai becslése szerint a lakossági felújítások 25–30 százaléka fekete vagy szürke lehet. A kontárkár csökkenése így nem sikertörténet, hanem látlelet: benne van a kisebb volumenű felújítás, a pénzhiány és a beruházások elmaradása is.
