Egy út áll Magyarország előtt: elárulták, hogyan lehetünk mesésen gazdag ország
„Nincsenek ritkaföldfém-bányáink, igazából vizünk sincsen, ez most nyáron eléggé eklatánsan kiderült” – jelentette ki Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a 26. HBLF pénzügyi csúcstalálkozón. Szavai szerint Magyarországnak egyetlen kiaknázható nyersanyaga maradt: az itt élő emberek tudása és egészsége. A miniszter szerint ebből azonban meggazdagodhatunk, ezért kell négy év alatt több mint a duplájára emelni az állam kutatás-fejlesztési kiadásait, és már az általános iskolában el kell kezdődnie az innovációnak.
Tanács Zoltán a beszéde elején jelezte, hogy épp az első állománygyűlésükről érkezett. A több mint 450 fős Tudományos és Technológiai Minisztérium mostanra állt össze, megvan a szervezeti és működési szabályzat, így innentől lehet érdemben a tudomány és a technológia fejlesztésén dolgozni. Az elmúlt hónapok nagy része az örökség feltérképezésével telt, a tárca több feljelentést tett, és a miniszter szerint lesz még néhány.
A miniszter szerint a diagnózis lehangoló: a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben Magyarország a tudománypolitikai és innovációs mutatókban rendre a 27 tagállam 21–23. helye környékén végzett. Az országnak nincsenek komoly természeti erőforrásai, a hazai vizek 96,4 százaléka az országhatáron kívülről érkezik, és évente nagyjából hét Balatonnyival több víz távozik, mint amennyi beérkezik. „Összességében nem jók a természeti adottságaink ahhoz, hogy azokból legyünk egy gazdag és tehetős ország. Hát akkor miből tehetünk? Igazából az emberekből, a humán tőkéből” – fogalmazott.
Négy év alatt a duplájára nőne az állami kutatási pénz
Magyarország az elmúlt időszakban a GDP 1,3 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre, miközben az uniós átlag 2,2 százalék, a cél pedig 3 százalék fölé vinni ezt az arányt. Tanács Zoltán szerint sikerült olyan középtávú fejlesztési pályát kitűzni a költségvetésben, amely lehetővé teszi a forrásnövekedést. Az állam mellett a vállalatoknak is többet kellene költeniük. A miniszter szerint az új befektetéseknél a magas hozzáadott értékű iparágakra – például a gyógyszeriparra és a szellemi tőkére épülő szolgáltatásokra – kell koncentrálni.
„Tiszta verseny van” – vége a nagy keretmegállapodásoknak
A kormány nagyjából 6000 milliárd forintnyi uniós támogatást tudott hazahozni, a nyolc százalék feletti hiányt pedig nagyjából 4,5 százalékra viszik le. A DIMOP-ban és a GINOP-ban több százmilliárd forintot csoportosítottak át digitalizációra és kutatás-fejlesztésre. A miniszter szerint a tárcánál három-négyszeresen, sokszor tízszeresen túlárazott szerződéseket találtak, ezért az informatikai beszerzések rendszerét átalakítják, a nagy keretmegállapodások lebontását már el is kezdték. „Tiszta verseny van. Az fog támogatást kapni, aki megdolgozik érte.”
Az innováció nem az egyetemen kezdődik majd, az általános iskolákban
A kutatás és az innováció ügye Tanács Zoltán szerint jóval korábban, az alapfokú oktatásnál kezdődik, ezért a tárca szorosan együtt dolgozik az oktatásért felelős minisztériummal. Csökkenteni kellene a lexikális tudás mennyiségét, és erősíteni a projekt- és csoportmunkát, a kudarctűrést, a vállalkozó kedvet. A középiskolában a tárca olyan programokat indít, amelyek gyerekek tízezrei számára teszik elérhetővé az innovációs képességek fejlesztését.
Az „agyonlocsolás” megöli az innovációt
A felsőoktatásban a fiatal kutatók és a doktoranduszok támogatását nevezte kulcskérdésnek, és óriási előnynek tartja, hogy a modellváltó egyetemek előtt újra megnyílnak az európai együttműködések. A miniszter a napokban kérte fel Stipsicz Andrást a HUN-REN ideiglenes elnökének. A startupokról szólva úgy fogalmazott: nem attól lesz jó egy startup-ökoszisztéma, ha állami százmilliárdokkal „agyonlocsolják”, ez inkább megöli az innovációt. Helyette a közös finanszírozásban hisz.
A miniszter álma: magyarul beszélő MI-ügyintéző
A digitalizációban a miniszter szerint meglepően jó alaphelyzetből indul az ország, a vállalkozói szektor viszont jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Az államnak olyan digitális szolgáltatásokat kell nyújtania, amelyek valóban működnek, a következő négy évre kitűzött cél, hogy ügyintézéskor ne az ügyfél dolga legyen minden alkalommal megadni az adatait. A végcél egy éjjel-nappal elérhető, magyarul értő mesterséges intelligencia ügynök. A miniszter végül arról beszélt, hogy Magyarország az elmúlt másfél évtizedben elszigetelődött, és minden döntésnél az a végső kérdés, hogy az valóban szolgálja-e a gyerekek, a betegek, a vállalatok és az emberek érdekeit.
