„Nem szeretnék köntörfalazni, veszélyes” – az ukrajnai front közelében nyit irodát a magyar segélyszervezet
Az Ökumenikus Segélyszervezet ősszel új irodát nyit a kelet-ukrajnai Harkivban, a frontvonaltól mintegy 25 kilométerre – jelentették be néhány nappal ezelőtt. A szervezet nemzetközi programjainak igazgatója, Dékány Bence az ukrajnai terepszemle után számolt be a részletekről.
Arra a kérdésre, hogy veszélyes-e a vállalkozás, Dékány Bence egyértelműen válaszolt: „Nem szeretnék köntörfalazni, veszélyes.” Hangsúlyozta, hogy Harkiv közel van a frontvonalhoz, és napirenden vannak a dróntámadások. Elmondása szerint az utcákon sétálva jelentős számú megrongált épületet látott. A támadások elsődlegesen kormányzati épületeket céloznak, de számos lakossági ingatlan is komoly károkat szenvedett. A légiriadók rendszeresek, ilyenkor az emberek a metróban és a pincékben keresnek menedéket.
Az irodanyitásról szóló döntésnél számos szempontot, köztük az anyagiakat is figyelembe kellett venniük. Harkivban lehetőség nyílt arra, hogy egy nemzetközi partnerszervezettel megosztva működtessenek irodát, ami jelentősen csökkentette a bekerülési költséget.
„A segélyszervezet 28 éve van jelen Ukrajnában, viszont a háború kirobbanása óta magasabb szintre emeltük a tevékenységünket. A helyszínen való jelenlét elengedhetetlen a legfrissebb információk begyűjtéséhez, amelyeket kiértékelve tudjuk a leghatékonyabb segítséget eljuttatni a rászorulóknak. Minél közelebb vagyunk a frontvonalhoz, annál gyorsabban és hatékonyabban tudjuk támogatni a háború elől menekülőket. Harkiv ilyen szempontból hatalmas gyűjtőterület, Ukrajna második legnagyobb városa, közel van a fronthoz, ráadásul egyetemi város, rengeteg kollégiumi épülettel, amelyekben átmeneti szállásokat alakítottak ki” – foglalta össze Dékány Bence.
A gyakorlati működésről szólva elmondta: ha egy segélyszervezet regisztrál egy országban – ami ebben az esetben már majdnem 30 éve megtörtént –, automatikus a kapcsolatfelvétel a fogadó állam kormányával, valamint folyamatos a párbeszéd a feladatokról. Kiemelte, hogy segélyszervezetként feladatuk és felelősségük is feltérképezni, milyen teendőket lát el a helyi kormányzat, és mihez tud hozzájárulni a segélyszervezet. A helyi irodákon keresztül a lehető leghamarabb információkhoz juthatnak a napi szinten változó igényekről, miközben a helyi kormányzat mellett a többi segélyszervezettel is folyamatosan egyeztetniük kell a források megfelelő elosztása érdekében. A koordinációban fontos szerepe van az ENSZ szakosított szerveinek is.
„Harkivban járva azt tapasztaltam, hogy rengeteg a belső menekült”
Az Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai központja Beregszász, a háború kirobbanása után azonban Kijevben, Lembergben és Dnyipróban is nyitottak irodát. Dékány Bence elmondása szerint később a nemzetközi források megcsappanása és a projektek számának csökkenése miatt az irodák racionalizálása mellett döntöttek, de úgy látják, hogy a front közelében továbbra is fontos a jelenlét.
A kelet-ukrajnai városban elsősorban adminisztratív és koordinációs feladatokat ellátó irodát hoznak létre, amelyben a rászorulók személyes fogadására nem, vagy csak ritkán és korlátozott számban lesz lehetőség. Működésükkel olyan, humanitárius tevékenységet végző ukrajnai civil szervezeteknek nyújtanak anyagi támogatást, amelyek korlátozott pénzügyi háttérrel rendelkeznek. A támogatások céljai többek között téliesített szállások kialakítása belső menekültek számára, felszerelések és élelmiszer biztosítása, valamint terápiás szakemberek alkalmazása.
A segélyszervezet a háború kezdete óta 249 projekten keresztül 141 ezer kedvezményezettet támogatott ilyen módon. A magyar karitatív szervezet történetének eddigi legnagyobb segélyprogramja összesen több mint 1 millió, a háborútól szenvedő embert segített Ukrajnában és Magyarországon, ennek összértéke meghaladta az 50 millió dollárt.
„A háború a lakosság mellett a kollégáinkra is veszélyt jelent. Nagyon fontos, hogy a körülményekhez képest a legbiztonságosabb legyen a munkavégzésük, az épület óvóhellyel is rendelkezik légiriadók esetére” – fogalmazott Dékány Bence, hozzátéve: „A tél óriási kihívást jelent a helyi lakosságnak, mínusz 20 Celsius-fokra kell készülni, ráadásul az orosz hadsereg rendszeresen támadja az energetikai infrastruktúrát, a fűtési rendszereket és az elektromos hálózatokat. Az idei az egyik legnehezebb és leghidegebb tél lehet Ukrajnában. Szeretnénk egyeztetni, információkat gyűjteni és a megfelelő projektekkel támogatni a helyi közösségeket. Harkivban járva azt tapasztaltam, hogy rengeteg a belső menekült, köztük sok gyerekkel és idős emberrel. A támogatásuk nem merülhet ki abban, hogy a városba érkezéskor kapnak egy ételcsomagot, szállást és némi készpénzt. Tartós támogatásra szorulnak, mi pedig erre kívánunk fókuszálni.”
