Szabó Andrea: Mély generációs szakadék alakult ki a Fidesz és a fiatalok között
A szociológus, politológus egy friss interjúban arról beszélt, hogy a Fidesz és a fiatalok között mély generációs szakadék alakult ki, ezt pedig a párt semmilyen jel szerint nem próbálja áthidalni. A kutató szerint a Fidesz ősszel stabilizálódott a húsz százalék körüli támogatottságon, de még nem dőlt el, hogy ő vagy a Mi Hazánk fogja-e összefogni az ellenzéki szavazókat. Úgy véli, Orbán Viktor abban téved, hogy a Tisza-kormányt a régi ellenzékhez méri.
Orbán Viktor most is azt mondja, hogy a 2026-os választáson lényegében a fiatalok verték meg. Szabó Andrea a Népszavának adott interjújában arról beszélt, hogy ez inkább a Fidesz és a fiatalok közötti szakadékot mutatja, semmint az annak áthidalására irányuló szándékot. Az ELTE docense, aki 1999 óta tanít, úgy látja, a 2010-es évek közepén még sok társadalomtudományi hallgató szimpatizált a Fidesszel.
„A 2011-es, 2013-as, 2015-ös, 2019-es és a legutóbbi kutatásunkban a Fidesz ugyan rendre ott volt a második-harmadik helyen, de az első mindig egy ellenzéki párt volt. Ma már azt látni, hogy a hallgatók inkább kuncognak a Fidesz hallatán” – fogalmazott a politológus.
A kutató szerint a kampányban a párt nem a fiatalok nyelvén szólt hozzájuk. Különösen rosszul sült el Orbán Viktor felhívása, hogy a szülők és nagyszülők győzzék meg a fiatalokat a Fidesz támogatásáról, mert ez sokakban éppen dacot váltott ki. Szabó Andrea hangsúlyozta, hogy nem az életkor számít, hanem a gondolkodásmód és az üzenetek. Erre példaként hozta, hogy Bernie Sanders idős politikusként is népszerű az amerikai fiatalok körében.
A Tisza sikerét újszerű jelenségnek tartja a politológus. Az Aktív Fiatalok kutatás szerint az egyetemisták 2011-től folyamatosan új pártokat kerestek, és egyre gyorsabban ábrándultak ki belőlük. Magyar Péter viszont az első pillanattól a fiatalok nyelvén és csatornáin szólalt meg, ezért a Tisza példátlan bizalmat kapott tőlük, ami több mint két éve tart. A választás előtti héten a 18–29 évesek több mint 60 százaléka támogatta a pártot, és ez az arány azóta is csak kismértékben csökkent.
Az egyetemen a kutató szerint most reménykedés és kivárás jellemző. A kollégák türelme a 2027-es költségvetés beterjesztéséig tarthat, különösen az ELTE-hez csatolt négy HUN-REN-intézet helyzete miatt.
Fidesz vagy Mi Hazánk
Szabó Andrea szerint a Fidesz a választás után teljes bénultságban volt, ősszel azonban újra elkezdett összerendeződni: „Most, az ősz beköszöntével viszont mintha elkezdett volna újra összerendeződni a párt és a szavazótábora, s nem következett be az a teljes összeomlás sem, amire számítottam: a húsz százalék körüli támogatottság megmaradt. Ez azt mutatja, hogy van egy nagyon erős, nagyjából másfél milliós magszavazói tábor, amely az elmúlt hónapok nehézségei ellenére is kitartott a Fidesz mellett”.
Ugyanakkor a párt még messze nincs a korábbi állapotában, mert hiányzik a központi üzenet és a tartósan működő vezetés. Orbán Viktor „mozaikjobboldal” elképzeléséről a kutató azt mondta, hogy 2026. április 12-én megdőlt a centrális erőtér, ezért új alapra van szükség. Az új modellben sok önálló jobboldali közösség működne együtt, Orbán pedig azt üzeni, hogy ő fogja ezeket egységes táborrá szervezni.
Szabó Andrea szerint a jobboldal a korábbi, megosztott ellenzéktől főként fegyelmezettségében különbözik. A kutató úgy látja, még nem dőlt el, hogy a Fidesz vagy a Mi Hazánk lesz-e az ellenzéki szavazók koordinátora. A fegyelmezett fideszes szavazókat a Mi Hazánk nehezen tudja megszólítani, a többieknél viszont most erősebbek a kártyái. A Fideszen ugyanis ott a vesztes bélyege, míg a Mi Hazánk a választás relatív győztesének számít, hiszen megőrizte szavazóinak és mandátumainak arányát. A parlamentben „konstruktív ellenzékként” lépett fel, ami szerinte megfelel a magyar választók elvárásainak.
Nem a régi ellenzékkel kell számolni
Orbán Viktor arra számít, hogy az AfD-hez vagy Marine Le Pen pártjához hasonló jobboldali hullám visszahozhatja a sikert. Szabó Andrea szerint ezzel az a baj, hogy „még a régi ellenzékből indul ki”. A Tisza tanult elődei hibáiból, így aligha követ el olyan lépéseket, mint a Gyurcsány-kormányok megszorító politikája. A bevándorlás sem annyira megosztó kérdés, hiszen a Tisza a napi egymillió eurós bírság ellenére is fenntartja a határkerítés politikáját, a megélhetési válságot pedig egyelőre kezelni tudta.
A baloldali és liberális pártokról a kutató azt mondta, a jelenlegi, kétpárti versenyt kikényszerítő választási rendszerben nem jöhet létre érdemi alternatíva a Tisza mellett. Ha azonban 2030-ra megváltozik a választójogi törvény, a baloldalon és a liberális oldalon most tapasztalható vákuumot szerinte előbb-utóbb kitölti valaki, akár nem is csak egy párt.
