Kényes, de egyértelmű üzenet, enélkül nem lesz sikeres a kormány lakáspolitikája
A Wekerle Plusz program átírhatja a lakáspiac működését, de a fordulatot nem a hitelszerződések száma fogja bizonyítani. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke szerint több új lakásra, kiszámítható építkezésekre és azoknak is elérhető megoldásra van szükség, akiknek a kedvezményes kölcsön sem elég. A használt lakásoknál rövid távon stagnálást vár, az új otthonoknál minimális drágulást, miközben a kínálat érdemi bővülése többéves folyamat.
Az Otthon Start Program helyét átvevő Wekerle Plusz különbséget tesz új és használt otthon között: előbbiek vásárlásához, illetve építéshez legfeljebb 3 százalékos, utóbbiakhoz legfeljebb 5 százalékos kamat tartozik. Az október 28-án hatályba lépett részletszabályok szerint a 18–45 éves jogosultak legfeljebb 50 millió forintot igényelhetnek, maximum 25 évre, ötéves bentlakási kötelezettség mellett. A lakások vételárplafonja 100 millió, az egylakásos lakóépületeké, tanyáké és birtokközpontoké 150 millió forint; a bruttó 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát 2028-tól évente követi a KSH-lakásárindexet.
Kiss Gábor, az egyesület alelnöke érdemi változásnak tartja az átállást: az eltérő kamatok megoszthatják a keresletet az új és a használt lakások között, a fiatal elsőotthon-szerzőkre összpontosító jogosultság pedig kizárja a támogatás befektetési célú felhasználását. A kínálatbővülés szerinte 3–5 év múlva a használt lakások piacán is megjelenhet. A hitel azonban csak akkor indít tartós fordulatot, ha a fejlesztők építeni is tudnak: előkészített telkekre, kiépített infrastruktúrára, kiszámítható engedélyezésre és megfizethető projektfinanszírozásra van szükség.
A telekvásárlástól a kivitelezésig jellemzően négy év is eltelhet. Kiss Gábor 2027-re 18 ezer, 2028-ra 21 ezer, 2029-re körülbelül 23 ezer éves lakásátadást tart reálisnak, 2030-ra pedig elérhetőnek látja a 25 ezres szintet. A nagyvárosok keresett területein az átlagos négyzetméterár jóval másfél millió forint felett jár, ezért a limit területi adottságokhoz igazodó felülvizsgálatát is mérlegelné. A vevőknél a teljes havi lakhatási terhet kell összevetni: a használt lakás olcsóbb belépést kínálhat, de felújítása jelentős kiadás lehet, az új lakásnál a hároméves garancia és a kedvezőbb hitel mérsékelheti a havi terhet.
A kedvező kamat nem tünteti el a vagyoni különbségeket, ezért Kiss Gábor a tulajdonszerzést és a bérlakásépítést egymás kiegészítőjének tekinti. A megfizethetőség mércéje lehet a piacinál 20–30 százalékkal alacsonyabb lakbér, vagy az, hogy a lakhatás tartósan ne vigye el a háztartási jövedelem több mint 30 százalékát. A kollégiumi férőhelybővítés csökkentené a hallgatók albérletpiaci keresztét. A támogatásnak azokat is el kell érnie, akiknek a saját tulajdon rövid távon nem reális – tette egyértelművé.
A sikert nem pusztán a megkötött hitelszerződések vagy a kifizetett támogatások összege alapján kell meghatározni, hanem az addicionális hatás alapján: mennyi olyan új lakás épült meg, amely a program nélkül nem valósult volna meg, és mennyivel bővült a megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek száma.
