Példátlan lépésre készül Kína, megnyílik egy külföldi űrhajós előtt a kínai űrállomás kapuja
Először vesz részt külföldi űrhajós a kínai űrprogram emberes missziójában: a Tienkung űrállomásra induló Sencsou–24 küldetés legénységéhez egy pakisztáni pilóta csatlakozik. A kínai űrügynökség (CMSA) szombati bejelentése szerint a pakisztáni résztvevő a Sencsou–24 küldetésben csatlakozik az űrállomás legénységéhez, és a fedélzeti tudományos berendezések kezeléséért, valamint a kísérletek felügyeletéért felel majd.
A tervek szerint nem hosszú távú tartózkodásra készül: rövid Föld körüli repülést követően a Sencsou–23 űrhajóval tér vissza a bolygóra. A kínai űrügynökség sem az indulás időpontját, sem a kiválasztott űrhajós nevét nem hozta még nyilvánosságra.
A kiválasztás hátterében a két ország 2025 februárjában kötött megállapodása áll: Kína és Pakisztán Iszlámábádban egyezett meg arról, hogy pakisztáni űrhajósokat készítenek fel a kínai űrállomásra induló missziókra. A program különlegessége, hogy a kínai űrkutatás történetében először külföldi jelöltek is bekapcsolódtak az űrhajósképzésbe.
A kínai állami média beszámolója szerint az április elején befejeződött, háromfordulós kiválasztási folyamatban két pakisztáni pilóta, Muhammad Zisan Ali és Hurram Daud bizonyult alkalmasnak a képzésre. A két jelölt Pekingben kezdte meg a felkészülést, ahol kínai társaikkal együtt gyakorolják az űrállomás fedélzetén végrehajtandó feladatokat, emellett intenzív kínai nyelvoktatásban is részesülnek. A kiképzés lezárultával egyikük a Sencsou–24 legénységével indulhat útnak, míg a másik tartalékosként készül fel, hogy szükség esetén átvegye a helyét. Azt egyelőre nem közölték, hogy a két kiválasztott pilóta közül ki indulhat majd útnak.
A külföldi űrhajós bevonása a kínai űrprogram nemzetközi együttműködésének újabb állomása. Peking az elmúlt évtizedekben eurómilliárdokat fordított az űrkutatás fejlesztésére, és mára a világ meghatározó űrhatalmai közé került. Kína 2003-ban juttatta első űrhajósát a világűrbe, az Egyesült Államok és a Szovjetunió után a harmadik országgá vált, amely saját űrhajóval küldött embert Föld körüli pályára. A kínai vezetés következő nagy célja, hogy 2030-ig embert juttasson a Holdra, majd 2035-re egy kutatóbázis kialakítását is tervezi az égitesten.
