Átfogó ellenőrzési hullámot indít az adóhivatal, több mint ezer konstrukció került célkeresztbe
November közepén átfogó ellenőrzéssorozatot indít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az első hullámban több mint ezer bizalmi vagyonkezelést és magánalapítványt vizsgálnak meg, később pedig valamennyi ilyen konstrukció számíthat ellenőrzésre. Az adóhatóság arra kíváncsi, milyen valós gazdasági célok állnak a vagyonkezelések mögött, a legkényesebb kérdés pedig az lehet, hogy adóelkerülésnek tekinthető-e, ha valaki a korábbi jogszabályok által biztosított kedvező lehetőségekkel élt.
A NAV már 2025 márciusában jelezte, fokozott figyelmet fordít ezekre a konstrukciókra, széles körű ellenőrzési hullám azonban akkor nem követte. Augusztus 31-től átalakították a bizalmi vagyonkezelések és a magánalapítványok adózási szabályait, egyúttal kötelező NAV-vizsgálatot írtak elő. A hatóság november 4-én a vagyonkezelési piac jelentősebb szereplőinek tartott szakmai tájékoztatón ismertette az induló ellenőrzések részleteit, a bekérhető dokumentumok körét és a vizsgálati szempontokat.
A szakmai tapasztalat szerint a konstrukciókat négy generációra érdemes bontani az elmúlt évek szabályváltozásai miatt. Az első generáció a 2014. március 15. és 2023. szeptember 11. között létrehozott struktúrákat foglalja magában, ahol az induló vagyon felértékeléséből származó értéknövekmény időbeli korlát nélkül adó- és illetékmentesen kiadható a családon belül. A második, 2023. szeptember 12-től december 30-ig tartó átmeneti időszakban a bemeneti adóztatás érvényesült, a felértékelt induló vagyon után személyi jövedelemadót kellett fizetni. A harmadik generáció 2023. december 31-től 2026. augusztus 30-ig működött a kimeneti adóztatás logikája szerint: a felértékelésből származó értéknövekmény kiadása adóköteles, családon belül azonban adó- és illetékmentessé válik az ötéves vagyonkezelési időszak teljesülése esetén. A negyedik generáció 2026. augusztus 31-én kezdődött, fenntartva a kimeneti adóztatást, de megszüntetve az ötéves időszakhoz kapcsolódó adómentességi lehetőséget.
A november közepén induló vizsgálatok elsőként az első generációs bizalmi vagyonkezeléseket és a magánalapítványokat érintik. A mostani és a 2028-tól kezdődő következő hullámban is mintegy ezer-ezer vizsgálattal számolnak. A már megszűnt konstrukciók esetében az adóhivatal közvetlenül a vagyonrendelőnél, illetve az alapítónál vagy csatlakozónál is vizsgálódhat. Az adóhatóság első lépésben jogkövetési vizsgálatot indít, amely nem azonos az adóellenőrzéssel; feltárt adózási hibák önellenőrzéssel rendezhetők, visszaélés gyanúja esetén az eljárás adóellenőrzésbe fordulhat át.
Az ellenőrök az elévülési időn belül a szerződések és alapító okiratok mellett a könyvelési dokumentumokat, főkönyveket, beszámolókat és a vagyon felértékelését alátámasztó számításokat is bekérhetik. A NAV megkeresésétől számítva mindössze három nap állhat rendelkezésre az iratok benyújtására. Gyanút kelthet, ha egy vagyonkezelést a családi vagyon hosszú távú megőrzésére hoztak létre, ám rövid időn belül eladják a kezelt vagyont, majd a vételárat kifizetik a kedvezményezetteknek. Különösen alapos vizsgálatra számíthatnak az előre előkészített cégeladások, valamint a feltűnő értékkülönbségeket mutató vagyonértékelések.
Augusztus 31-től a vagyonkezelőknek és a magánalapítványoknak évente jelenteniük kell többek között a kezelt vagyonelemek nyilvántartási értékét és a felértékelések összegét. Az első, 2026-ra vonatkozó adatszolgáltatás határideje 2027. március 31., ezt követően főszabály szerint minden év január 31-ig kell teljesíteni a kötelezettséget. A szakértők szerint a vizsgálatok célja a visszaélések kiszűrése, nem a jogszerű vagyontervezés ellehetetlenítése; egy törvényes adókedvezmény kihasználása önmagában nem jelent adóelkerülést, a döntő kérdés az, hogy a vagyonkezelés mögött valódi családi vagy gazdasági cél állt-e.
