Nem támogatja a reklámadót a Médiatanács, súlyos veszélyekre figyelmeztettek
A Médiatanács nem támogatja a reklámadó 2027-es visszavezetését, mert álláspontja szerint az új közteher a magyarországi médiaszolgáltatók gazdasági helyzetét és a tájékoztatás sokszínűségét is veszélyeztetheti. A testület arra kéri az Országgyűlést, hogy törölje a vonatkozó rendelkezéseket az adótörvény-javaslatból, és a jövőben minden, médiapiacot érintő különadó bevezetése előtt készüljön hatásvizsgálat.
A Médiatanács november 5-én közzétett állásfoglalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazatnak kiszámítható működési feltételekre lenne szüksége, az újabb különadó tovább gyengítheti a magyarországi szerkesztőségek helyzetét. A jelenlegi törvényjavaslat 2027. január 1-jétől 0, 2,5, 4,5 és 7,5 százalékos sávos kulcsokkal állítaná vissza a reklámadót. A kormány várakozásai szerint az intézkedés mintegy 14 milliárd forintos költségvetési bevételt hozhat.
A Médiatanács számításai szerint azonban a teher a legnagyobb hazai médiavállalatok eredményét is jelentősen ronthatja: az RTL üzemi eredménye veszteségbe fordulhat, a TV2 nyeresége a töredékére csökkenhet. A már most is veszteséges cégeknél az adó a tőkét emésztheti fel, így kevesebb forrás maradhat a hírszolgáltatásra, a saját gyártású tartalmakra és a fejlesztésekre.
Bizonytalanok a globális cégek befizetései
A testület a globális digitális platformoktól várt adóbevételt is bizonytalannak tartja. Felidézték: 2017 és 2019 között a nagy platformok magyarországi reklámbevételeinek jelentős része adózatlan maradt, azon országokban, ahol megfizetik a reklámadót, a vállalatok jellemzően továbbhárítják a terhet a hirdetőkre. A Médiatanács példaként említette, hogy a Google Ausztriában 5, Spanyolországban 3 százalékos felárat számít fel. Ez végső soron a magyar hirdetőket, köztük a kis- és középvállalkozásokat is sújthatja, miközben a belföldi médiacégek versenyhelyzete nem feltétlenül javul.
A Médiatanács szerint a különadó a médiaszolgáltatókat arra is ösztönözheti, hogy más uniós tagállamba helyezzék át székhelyüket, amivel munkahelyek, adóbevételek és hatósági felügyeleti jogkörök is kikerülhetnek Magyarországról.
Kifogásolják a hatásvizsgálat hiányát
A testület kifogásolta azt is, hogy a törvényjavaslat előzetes hatásvizsgálat nélkül került az Országgyűlés elé, holott ezt az uniós médiaszabadság-rendelet és a hazai jogalkotási törvény is előírja. Amennyiben a parlament mégis megszavazza a reklámadót, azt kérik, hogy a hazai szereplők terheit a lehető legalacsonyabban állapítsák meg, és egy év elteltével vizsgálják felül a szabályozást.
