Van egy forgatókönyv, ami minden várakozást felülmúló gazdasági növekedésről szól
György László közgazdász szerint reális forgatókönyv, hogy a magyar gazdaság 2027-ben másfél százalékkal növekedjen, miközben a kormány 2,4 százalékos bővüléssel számol. Az egyetemi docens három forgatókönyvet készített, amelyek között gazdasági visszaesés és 3 százalékot meghaladó növekedés egyaránt szerepel.
A magyar gazdaság jövő évi kilátásait elemezte Facebook-oldalán György László egyetemi docens, a Harmonikus Növekedésért Alapítvány alapítója. A közgazdász a fogyasztás, a beruházások, az állami kiadások és a külkereskedelem várható alakulásából indult ki. Számításai szerint jövőre nagyjából másfél százalékos növekedés várható. Az általa legvalószínűbbnek tartott 1,1 százalékos bővülés 1,3 százalékponttal marad el a kormány előrejelzésétől.
A 2027-es költségvetési tervezet 2,4 százalékos GDP-növekedéssel számol, amit a Költségvetési Tanács a piaci várakozások középértékéhez közelinek értékelt. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi prognózisa ennél is derűlátóbb, 2,9 százalékos növekedést vár 2027-re. A Nemzetközi Valutaalap októberben 2,1 százalékra emelte a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését.
A felvázolt három feltételes forgatókönyv: pesszimista esetben 1,1 százalékos gazdasági visszaesés, a reálisnak tartott esetben 1,5 százalékos növekedés, optimista esetben pedig 3,3 százalékos bővülés. Az óvatosságot a friss GDP-adatok is indokolhatják: a KSH október 30-i közlése szerint a harmadik negyedévben éves összevetésben 1,5 százalékkal nőtt a gazdaság, az előző negyedévhez képest viszont mindössze 0,1 százalékkal.
Több pénz maradhat a családoknál, de a beruházások megtorpanhatnak
A közgazdász szerint a fogyasztás 2027-ben mintegy 2,5 százalékkal bővülhet. Ebben szerepet játszhat a családi pótlék megduplázása, az alacsony nyugdíjak emelése és a kisebb keresetűek személyijövedelemadó-jóváírása. Ezek az intézkedések jellemzően olyan háztartásokhoz juttatnak többletjövedelmet, amelyek annak jelentős részét elköltik. A kedvező hatást ugyanakkor az energia- és élelmiszerárak emelkedése, valamint a foglalkoztatás bizonytalansága mérsékelheti.
A közgazdász arra is figyelmeztetett, hogy a támogatások és az adókedvezmények kialakításánál a munkavállalási ösztönzők megőrzése is fontos. Szerinte a teljesítményhez kötött jövedelemkülönbségek mérséklése kedvezőtlen hatással járhat, ha a változtatásokat nem megfelelően hangolják össze.
A beruházásoknál már a stagnálást is elfogadható eredménynek tartaná. Úgy véli, az állami fejlesztések és támogatások visszafogása, valamint a tervezett adóváltozások – például a KATA emelése és a vagyonadó – erősíthetik a vállalkozások kivárását. Kockázatként említette a 15 százalékos társasági adót is, amely a benyújtott javaslat alapján nem minden vállalkozást érintene: az 500 millió eurós bevételi küszöböt elérő cégekre vonatkozna, míg másoknál megmaradna a 9 százalékos kulcs.
Az autógyárak adhatnak lendületet, de vevők is kellenek
György László szerint a magyar gazdaság egyik legfontosabb tartalékát a korábban elindított nagyipari beruházások jelenthetik. Külön kiemelte a Mercedes kecskeméti fejlesztéseit, a BMW debreceni gyárát, valamint a BYD szegedi beruházását. A konnektivitásra épülő gazdaságstratégia értéke ott mutatkozhat meg igazán, ha a nemzetközi gyárakhoz egyre több magyar beszállító és magyar fejlesztés kapcsolódik.
Egy ebből sarjadó lehetőséget is megemlített: az Edortech ONLi akkumulátortechnológiáját, amely a fejlesztők szerint térfogatra vetítve akár közel kétszeres energiasűrűséget tehet lehetővé a hagyományos grafitos cellákhoz képest. Ennek ipari felfuttatása még előttünk áll, de jól mutatja, milyen hazai tudás kapcsolódhat ehhez az ágazathoz.
Ezek a kapacitások az exporton keresztül támogathatják a növekedést, de csak akkor, ha elegendő külföldi megrendelés érkezik. A közgazdász szerint az előző időszak beruházásai menthetik meg a jövő évi növekedést, de ehhez rendelés és kiszámíthatóság is kell.
