Drasztikus javaslatcsomag készült, így változtatná meg az NVI a magyar választási rendszert
A Nemzeti Választási Iroda több mint száz pontból álló választási jogszabály-módosítási javaslatcsomagot készített, amelyet meg is küldött az Igazságügyi Minisztériumnak – írja az NVI a honlapján.
Az iroda élve a jogszabály biztosította lehetőséggel összegyűjtötte az országgyűlési képviselők áprilisi általános választásának előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatban a területi és helyi választási szervek észrevételeit, ezeket összesítette, saját intézményi tapasztalataival kiegészítve pedig elkészítette a választási eljárást érintő jogszabálymódosító javaslatait. A jogalkotási javaslatcsomag összeállításakor figyelemmel voltak az Alkotmánybíróság, a Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság döntéseire, valamint a nemzetközi megfigyelők ajánlásaira is.
A tervezet szerint a nemzetiségi választópolgárok választójogának biztosítása érdekében szükséges a nemzetiségek parlamenti képviseletének felülvizsgálata. A javaslat kiterjesztené az elektronikus ügyintézési módokat a választási eljárásban: a papíralapú ajánlásgyűjtéshez kapcsolódó visszaélések visszaszorítása érdekében a választópolgárok elsősorban elektronikusan, a valasztas.hu oldalon, biztonságos személyazonosítást (DÁP vagy Ügyfélkapu+) követően elérhető űrlapon ajánlhassanak jelöltet vagy listát.
Javasolják továbbá, hogy postai úton csak azok kapjanak értesítőt, akik nem rendelkeznek tárhellyel, és szűnjön meg a névjegyzéki kérelmek azonosítás nélküli benyújtásának lehetősége. A tervek szerint az oevb-tagok választása a szavazást megelőző 42. nap helyett az általános választást megelőző évben történne, és visszaállítanák a Nemzeti Választási Bizottság listaállítás alapján delegált tagjainak szavazati jogát.
Indokoltnak tartják, hogy az ajánlóívek kiadása ne a választást megelőző 50. napon, szombaton legyen, és egységesítené a jogalkotó a jelölt- és listabejelentés jelenleg eltérő határidejét. A javaslat szerint a választásokon részt vevő jelöltek, jelölőszervezetek és más érdekeltek különbségtétel nélkül vehetnének részt a választási kampányban, és a jogszabályba foglalnák, hogy a kampányban a jelölt, jelölőszervezet a 16. életévét be nem töltött személy személyes adatát – ideértve a képmását is – nem használhatja.
Lehetővé tennék, hogy aki kéri, a szavazást megelőző időszakban leadhassa szavazatát a lakóhelye szerinti helyi választási irodában, valamint hogy minden külföldön tartózkodó választópolgár ugyanolyan módon szavazhasson: levélben vagy külképviseleten. Mivel elsősorban az önkormányzati választásokon jelent problémát a szavazás céljából a településre beköltöztetett, a választás eredményét így csalárdul befolyásoló szavazók tevékenysége, javasolják a lakóhely fogalmának visszaállítását.
Javaslatot tesznek arra is, hogy az országgyűlési egyéni választókerületek módosítására – a törvényi feltételek fennállása esetén – a Nemzeti Választási Iroda tegyen javaslatot az Országgyűlésnek. Indokoltnak tartják, hogy az Országgyűlés alakuló ülésének határidejét a szavazás napja helyett a választás eredményének jogerőre emelkedéséhez kösse a jogalkotó. A jövőben a miniszter helyett az NVI határozhatná meg a törvényben foglalt határidők konkrét naptári napjait és a választási eljárás nyomtatványait.
A javaslat szerint ha a választáson csak egy jelölt indul, ne legyen szükség a szavazás lebonyolítására, a jelölt a szavazás megtartása nélkül szerezze meg a mandátumot. Azt is kezdeményezik, hogy a képviselő-testület, közgyűlés feloszlásának kimondása miatti időközi választás kitűzésével meg kelljen várni, amíg a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében megállapítja a döntés jogszerűségét, illetve a közigazgatási perben született döntés jogerőssé válását.
Rögzítenék a törvényben a Kúria határozatában foglalt elvet, amely szerint a közszolgálati médiaszolgáltató által szerkesztett közösségi oldalon is be kell tartani a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség követelményét, és szabályoznák a választási kampányban a választópolgárok számára adott juttatások megengedhető mértékét. Annak érdekében, hogy a levélben szavazók névjegyzékében a halottak számát a minimálisra csökkentsék, javasolják, hogy minden választás előtt újból kérnie kelljen a választópolgárnak a levélben szavazást.
Az NVI szerint szabályozni szükséges, ki és milyen módon határozza meg, hol működik ténylegesen külképviseleti választási iroda, és indokoltnak tartják kizárni a szavazatszámláló bizottság által nyújtott szavazási segítség köréből a delegált tagokat. Átalakítanák a szavazatok újraszámlálására vonatkozó szabályokat is: országgyűlési választáson csak az összes leadott szavazat megszámlálása után kelljen vizsgálni a szavazatkülönbséget.
