Szigorúbb vagyonvizsgálat és december 24-e munkaszüneti napja – döntött a parlament
Az Országgyűlés keddi ülésén több előterjesztésről is szavaztak a képviselők. A többségi döntések nyomán a jövőben alaposabban vizsgálhatóvá válik a politikai vezetők vagyongyarapodása, emellett munkaszüneti nappá nyilvánították december 24-ét.
Elfogadták a Magyar Nemzeti Bank 2025. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját. Emellett a képviselők többsége támogatta a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló intézkedésekről szóló előterjesztést, amelynek célja, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők és a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelemmel. A javaslat szerint az adó- és vámhatóság egyedi kockázatelemzési eljárásokat folytathat.
A pénzmosás megelőzését és a zárt körű tőkealapokat érintő szabályozási területeket is módosították. A kormány álláspontja szerint a pénzügyi és tulajdonlási viszonyok átláthatóságának biztosítása érdekében szükséges az átláthatóságot növelő intézkedések további bővítése. Ennek részeként lehetővé teszik a zárt körű befektetési alapok – köztük a magántőkealapok és a kockázati tőkealapok – értékpapírtitoknak minősülő tényleges tulajdonosi adatainak jogszerű átadását, kötelezővé teszik a bizalmi vagyonkezelők vagyonkezelői szerepkörének jelzését, rögzítik a vagyonkezelő alapítványok által működtetett tartós vagyonkezelési jogviszonyok tényleges tulajdonosi adatait, valamint rugalmas hozzáférést biztosítanak a tényleges tulajdonosi adatokhoz minden olyan minisztérium számára, amely részt vesz az Európai Unió költségvetéséből származó források felhasználásában.
A Tisza előterjesztésére munkaszüneti nap lett december 24., amit ellenszavazat nélkül fogadtak el. A Jobbik korábban többször is kezdeményezte a lépést, az Orbán-kormány azonban nem támogatta. Az azóta ellenzékbe szorult KDNP kereszténydemokrata győzelemként értékeli az elfogadott javaslatot.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosítása általános, valamennyi nemzetközi környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárással érintett környezeti hatásvizsgálati eljárásban alkalmazható szabályt állapít meg. Eszerint az ügyintézési határidő a nemzetközi eljárás lezárásáról és eredményéről szóló tájékoztatás hatósághoz érkezését követő harmincadik napon, de legkorábban a főszabály szerinti általános határidő utolsó napján jár le, így a hatóság érdemben értékelheti és döntésében figyelembe veheti a nemzetközi eljárás eredményét.
Módosították a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényt is. Az elfogadott előterjesztés szerint a közhitelesség jogrendszeri egységessége érdekében meg kell határozni, hogy a közhiteles adat vezetése melyik nyilvántartáshoz kapcsolódik, ezzel megszüntethető azonos adatok párhuzamos nyilvántartása. A kormány szükségesnek tartja az egyes nyilvántartásoknál tételesen megjelölni azokat az adatokat, amelyek közhitelesnek minősülnek.
A magánjogi nyilvántartásokat érintő törvényeket is átírták. A kormány szerint a cégnyilvántartás és a civil nyilvántartás egységes rendszerben történő kezelésének végrehajtásához felül kell vizsgálni a már kihirdetett, de hatályba még nem lépett törvényeket, ezért új hatálybalépési időpontot határoztak meg: az új határidő 2027 helyett 2029.
Elfogadták a közmédiát érintő alapító okiratokat is. Létrehozták a Felzárkóztatási Források Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottságot, valamint Koncz Attilát, a KDNP jelöltjét megválasztották a Független Közmédia Testület tagjává.
