Nyugdíjazás után térhet vissza az ügyészség élére Fejes Péter
Tavaly nyugdíjba küldték Fejes Pétert, mert elérte az ügyészek kötelező 65 éves korhatárát, legfőbb ügyészként viszont visszatérhet, mivel ennél a pozíciónál nincs felső korhatár. A jelöltet kedden az Országgyűlés titkos szavazással, a képviselők kétharmados többségével kilenc évre választhatja meg legfőbb ügyésznek.
Polt Péter bizalomvesztésre hivatkozva vette vissza megbízatását
Polt Péter korábban bizalomvesztésre hivatkozva vonta vissza Fejes veszprémi főügyészi megbízását. Fejes egy október 31-i interjúban azt mondta, nem tudta és nem is kereste a döntés okát, amelyet Polt nem indokolt meg. A jelöltet az államfő október 12-én jelentette be legfőbb ügyészjelöltként, miután első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt szeptember 28-án leszavazta a parlament. Baka András hangsúlyozta, hogy a jelöltnek nincs pártkötődése, és politikailag aggályos ügy érdemi megítélésében nem vett részt.
Kizárásos alapon választotta az ügyészi pályát
Fejes Péter 1960-ban született Szombathelyen, jogi egyetemi tanulmányait 1986-ban fejezte be Pécsett, később Európa-jogi szakjogászi képesítést és 2011-ben PhD-fokozatot szerzett. Doktori értekezését az európai büntetőjogi integráció lehetőségeiről és akadályairól írta. Csaknem négy évtizedes pályafutását végig az ügyészi szervezetben töltötte, a ranglétrát a fogalmazótól a fellebbviteli főügyészségig járta végig. Az ügyészi hivatást annak idején kizárásos alapon választotta: a bírói pályának akkoriban szerinte nem volt akkora tekintélye, ügyvéd pedig azért nem akart lenni, mert nehezen tudta volna elfogadni, hogy olyan embert kelljen védenie, akiről tudja, hogy bűnös.
A körmendi gyermekgyilkosság és a vörösiszapper vádja
A szélesebb közvélemény a körmendi gyermekgyilkosság ügyében ismerhette meg a nevét: az 1998-ban meggyilkolt, 11 éves Zsófia halála miatt indult büntetőperben képviselte a vádat. Később a vörösiszapperben is ő képviselte a vádat. A 2010-es ipari katasztrófának tíz halálos áldozata volt; a bíróság előbb valamennyi vádlottat felmentette, majd a megismételt eljárásban többeket elítélt. Fejes 13 vádlott esetében az ítélet súlyosbítását, míg a felmentettek bűnösségének megállapítását indítványozta. Az ítélőtábla végül tíz személyt talált bűnösnek, hármukra letöltendő szabadságvesztést szabott ki. Pályafutásának talán leghíresebb mondata is ebből a perből származik: a tárgyalóteremben kijelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök véleményéért nem az ügyészséget terheli a felelősség.
Az ügyészi szervezet megújítását tervezi
Fejes bemutatkozásakor arról beszélt, soha nem gondolta volna, hogy egyszer Györgyi Kálmán és Kovács Tamás utóda lehet. Szerinte akkoriban az ügyészi szervezet fegyelmezett volt, kiváló szakmai színvonalon dolgozott, és a légkört nem mérgezte meg a bizalmatlanság; úgy véli, ma ez már nem mondható el. Konkrét elképzelései vannak az ügyészi szervezet megújítására, és azt sem zárja ki, hogy félretett aktákat vesznek elő. Programjában kiemelt szerepet szán az Európai Ügyészséghez való csatlakozást követő szoros együttműködésnek, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal való kapcsolat kialakításának az ügyészség függetlenségének megőrzése mellett.
Erős mondatok a jelölt bemutatkozásából
Fejes több erős megállapítást is tett bemutatkozása során: eszerint a legfőbb ügyészi tisztség alázat és felelősség, a hatalom soha nem korlátlan, és nem is szabad azzá tenni. Úgy fogalmazott, az ügyészi szervezet morálisan megrendült, szakmailag megtorpant, és bizalmatlanság jellemzi. Karcsúsítaná a Legfőbb Ügyészséget, újra kell gondolni a Központi Nyomozó Főügyészség helyzetét, át kell hidalni a fizetési szakadékot, és vonzóvá kell tenni az ügyészi pályát a jogvégzett utánpótlás számára. A közvélemény igazságérzetét joggal és alappal sértő ügyészségi döntések, illetve az esetleges döntések elmulasztása miatt meg kell követni a társadalmat. Minden ügyészt fegyelmi felelősség terhel, és ha fegyelmi vétséget követtek el, fegyelmi eljárást indítanak. Ami nem évült még el, és újból felmerül, vagy újonnan vetődik fel a bűncselekmény gyanúja, és megalapozottan gyanúsítható személy, azokat az ügyeket újból elő kell venni, és végig kell vinni a nyomozást és az eljárást. Az ügyészség kommunikációján is változtatna: több döntés mögé kell arcot tenni közlemények helyett, és az ügy súlyától függően a legfőbb ügyésznek vagy más vezető ügyésznek is meg kell szólalnia.
