Kiderült, kik döntöttek az Orbán-kormány alatt több mint 1400 milliárd forint sporttámogatás sorsáról
Minden 300 millió forint feletti sporttaoprogramhoz kormányzati jóváhagyásra is szükség volt, a döntésekben a sportért és az adópolitikáért felelős miniszterek is részt vettek. A rendszerben 11 év alatt összesen 1408 milliárd forintnyi támogatási igazolást állítottak ki, de a kormány szerint a konstrukció nem hozta a várt társadalmi megtérülést. Emiatt 2027-től megszüntetik a sporttao rendszerét, és közvetlen költségvetési támogatással segítik a sportszervezeteket.
A kormány által közzétett összegzés szerint a sporttao rendszere kívülről egyszerűnek tűnhet: egy sportszervezet fejlesztési programot készít, támogatást kér, majd egy vállalkozás társaságiadó-kedvezmény mellett finanszírozza azt. A jogszabályok mögé nézve azonban ennél jóval összetettebb volt a döntési rendszer: nem ugyanaz a szerv hagyta jóvá egy vidéki sportegyesület néhány tízmillió forintos utánpótlásprogramját, egy országos sportági szakszövetség programját vagy egy több száz milliós sportakadémiai fejlesztést. Egy bizonyos összeghatár felett adott esetben maga a kormány is részt vett az eljárásban.
Tizenegy év alatt 1408 milliárd forintnyi támogatási igazolást adtak ki
A támogatási forma több tekintetben nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásokat: a társadalmi megtérülése nem állt arányban a ráfordított közpénz mértékével. Ezért a kormány úgy döntött, 2027-től megszünteti a sporttao rendszerét, helyette közvetlen költségvetési támogatást juttat a sportszervezeteknek.
A taotörvény szerint hat látványcsapatsportág esetében lehetett sportfejlesztési programot benyújtani: labdarúgásban, kézilabdában, kosárlabdában, vízilabdában, jégkorongban és röplabdában. A támogatásra többféle szervezet is jogosult volt: országos sportági szakszövetség, szakszövetség tagjaként működő amatőr sportszervezet, hivatásos sportszervezet, látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány, valamint a taotörvényben meghatározott sportköztestület.
A szervezetek által benyújtott sportfejlesztési programok határozták meg az igényelt taotámogatás célját és keretét, azonban nem volt egyetlen központi „taohatóság”, amely minden program sorsáról döntött volna. Az amatőr és hivatásos sportszervezetek, illetve a látványcsapatsport fejlesztésére létrehozott alapítványok esetében az adott sportág országos szakszövetsége járt el. A sportakadémiák, a szakszövetségek és a sport stratégiai fejlesztését szolgáló szervezetek esetében pedig a sportért felelős miniszter volt a jóváhagyó.
Kormányzati jóváhagyás kellett minden 300 millió forint feletti programra
Az ingatlanfejlesztéseknél a kérelmezőnek vállalnia kellett, hogy nyílt pályázatot ír ki annak megvalósítására, 300 millió forint feletti ingatlanprojekteknél pedig figyelembe kellett venni a térségben már meglévő sportlétesítmények piaci helyzetét is. Minden 300 millió forint feletti program esetén szükség volt a sportért és az adópolitikáért felelős miniszter véleményére is a szakági szövetségek döntése előtt. Ha nem volt egyetértés a két miniszter között, a kormány közösen döntött a program jóváhagyásáról.
A jóváhagyott sportfejlesztési program azonban önmagában még nem jelentett megkapott pénzt. A program elfogadásával csak megnyílt a keret a támogatások gyűjtésére. A jóváhagyás után lehetett támogatót állítani a program mögé, akitől támogatási igazolást kellett kérni, rögzítve a konkrét anyagi támogatást. Ehhez a kedvezményezettnek többek között nyilatkoznia kellett az önrészről, a támogató köztartozás-mentességéről és arról, hogy a támogató legalább az igazolásban szereplő összeget a rendelkezésére bocsátja.
Így például egy 500 millió forintos, jóváhagyott sportfejlesztési program nem jelentett 500 millió forint ténylegesen megszerzett támogatást, ha nem volt mögötte támogató. A jóváhagyott programot a szervezeteknek közzé is kellett tenniük a honlapjukon, benne szerepeltetve annak költségtervét és a jóváhagyott támogatás összegét. A kormány szerint ezzel rekonstruálható minden egyes konkrét taoprojekt útja: a jóváhagyó határozat, a sportfejlesztési program, a költségterv és a kiállított támogatási igazolások is egymással összevethetők.
A rendszer működését három konkrét ügyben is bemutatták: a Nyíregyházi Kosárlabda Klub, a Pilisi Labdarúgó Klub és a Debreceni Egyetem Atlétikai Club jégkorong-akadémiája is a támogatottak között volt.
