Magyar Péter élesen bírálta Csányi Sándort a parlamentben
Magyar Péter a hétfői parlamenti ülésnapon egy viszontválaszban arról beszélt, hogy a rendszerváltozás során a pártok közösen lopták el az ország vagyonát, a politikai elit pedig megakadályozta, hogy kiderüljön, kik vettek részt a spontán privatizációban. Szavai szerint több ma már respektált vállalkozónak is volt bankja vagy áruházlánca, és felvetette, hogyan lehetett valakiből a semmiből több tíz- vagy százmilliárdos vállalkozó. A felszólalás egyértelműen Csányi Sándorra, az OTP Bank korábbi elnök-vezérigazgatójára utalt, akit a kormányfő Lázár János 2013-as kijelentését felidézve nevezett meg. Lázár akkor az ország első számú uzsorásának nevezte az OTP akkori vezetőjét, amire Csányi büntetőfeljelentést és polgári pert is indított ellene.
Hogyan zajlott valójában az OTP privatizációja
Az Országos Takarékpénztárt 1990 végén alakították részvénytársasággá 23 milliárd forintos alaptőkével, ekkor azonban valamennyi részvény továbbra is állami tulajdonban maradt. A tulajdonosváltás 1992-ben indult, amikor az állam az alaptőke öt százalékát kitevő, osztalékelsőbbségi részvénycsomagot ajánlotta fel nyilvánosan. 1994-ben az alaptőke további húsz százalékának megfelelő törzsrészvénycsomagot kínáltak fel kárpótlási jegyekért, jelentős túljegyzés mellett. A tőzsdei privatizáció legfontosabb szakasza 1995-ben következett: a részvényeket hazai és nemzetközi befektetőknek értékesítették, majd a papírokat bevezették a Budapesti Értéktőzsdére. Az 1995 júliusában meghirdetett nyilvános értékesítés során a részvényeket 1200 forintos áron kínálták a hazai befektetőknek, a lakosság előtt is megnyitva a jegyzés lehetőségét. A részvényértékesítés során mintegy száz, elsősorban brit és svájci intézményi befektető jegyzett OTP-részvényeket. Amikor az állam 1997-ben értékesítette megmaradt, 25 százalékos közvetlen részvénycsomagját, végleg megszűnt az állam meghatározó közvetlen tulajdonosi szerepe, a bankot pedig nem egy új nagytulajdonos vette át, hanem tovább szélesedett a részvényesi kör.
Kié ma az OTP
A legfrissebb közzétett tulajdonosi adatok szerint a bank legnagyobb külső részvényese, a Mol 8,57 százalékot birtokol, a külföldi befektetők együttes részesedése meghaladja az 54 százalékot. A 2025 végi adatok alapján a magyarországi magánbefektetők kezében a részvények 9,58 százaléka volt. Az OTP tehát részvényesek sokaságáé, akiknek érdekeit és jogait a tőzsdei szabályok védik. A privatizációval kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy az állam valóban a lehető legjobb áron adta-e el részvényeit, vagy a későbbi árfolyam-emelkedés fényében túl olcsón vált meg tulajdonától: az 1995-ös kibocsátáskor 1200 forintért kínálták a papírokat, két évvel később, az újabb állami részvénycsomag értékesítésekor már 6010 forint volt a kibocsátási ár. A két ár közötti különbség önmagában nem bizonyítja az alulárazást, hiszen időközben a bank eredményessége és a gazdasági környezet is változott. Felvethető az is, hogy indokoltak voltak-e a bank vezetőinek és munkavállalóinak biztosított kedvezményes részvényvásárlási lehetőségek, illetve helyes döntés volt-e egy meghatározó szakmai befektető bevonása helyett a szétszórt tulajdonosi szerkezet kialakítása, utóbbiról annak idején a szakemberek között is komoly vita folyt.
Csányi Sándor szerepe és részesedése
Csányi Sándor 1992-ben került az OTP élére, és több mint három évtizeden át, egészen 2025 áprilisának végéig volt a bank elnök-vezérigazgatója. Vezetése alatt az egykori állami takarékpénztárból nemzetközi bankcsoport lett, ő irányította a terjeszkedést, és ő vált a bank stratégiai döntéseinek legismertebb szereplőjévé. Az OTP hivatalos, bárki számára hozzáférhető adatai szerint Csányi Sándor 2025. december 31-én közvetlenül és közvetetten összesen 5 341 800 darab OTP-részvénnyel rendelkezett. A bank összesen 280 millió részvényt bocsátott ki, így a hozzá köthető részvénycsomag a teljes részvényállomány mindössze 1,91 százaléka. Egy olyan tőzsdei társaságban, amelynek tulajdonosai között nincs meghatározó többségi részvényes, a vezetés súlya különösen nagy lehet, Csányi pedig évtizedeken keresztül személyesen alakította a bank stratégiáját, nemzetközi terjeszkedését és vezetői kultúráját. 2025 májusában az elnök-vezérigazgatói tisztséget kettéválasztották, a vezérigazgatói posztot fia, Csányi Péter vette át, ő maga pedig az igazgatóság elnöke maradt. A vezetői tekintély ugyanakkor nem jelent rendelkezési jogot a többi részvényes vagyona fölött.
