Rákapcsolhat Magyarország 2027-ben, de van néhány bökkenő
A magyar kormány 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a 2027-es költségvetésben, és a banki elemzők várakozásai sem térnek el jelentősen ettől. A szakértők többsége gyorsulásra számít, de a friss előrejelzések között már lefelé módosított prognózisok is akadnak.
A magyar gazdaság az elmúlt évek gyengélkedése után 2027-ben ismét nagyobb lendületet vehet. Legalábbis erre számítanak a banki elemzők, akiknek többsége 2 és 3 százalék közötti GDP-növekedést jósol jövőre. A kormány október végén benyújtott költségvetési javaslata 2,4 százalékos gazdasági bővüléssel, 3 százalékos inflációval és a GDP 4,9 százalékának megfelelő államháztartási hiánnyal számol 2027-re. A Költségvetési Tanács szerint a növekedési terv „a piaci várakozások középértékének közelében, kissé az alatt” alakul.
A bankok szerint jöhet a gyorsulás, de nem mindenki egyformán derűlátó
Az elemzői felmérésben a 2027-es növekedési prognózisok középértéke 2,5 százalék volt, ami mindössze egytized százalékponttal haladta meg a kormány előrejelzését. A bankok és más pénzügyi intézmények várakozásai ugyanakkor eltérnek egymástól. A legutóbb közölt becslések alapján az ING Bank 2,7 százalékos, az OTP Bank 2,6 százalékos növekedést vár. A CIB Bank és az MBH Bank egyaránt 2,5 százalékos bővüléssel számol, a Raiffeisen Bank 2,4 százalékost prognosztizál. Az Erste Bank, az UniCredit Bank és a K&H Bank egyaránt 2,2 százalékos növekedésre számít.
A K&H és az ING becslése az október 30-i GDP-adat után változott, a többi felsorolt szám részben az október 29-i felmérésből származik, ezért nem mindegyik tekinthető a legfrissebb gazdasági adatok utáni előrejelzésnek. A nemzetközi intézmények között is vannak különbségek. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő 2,5 százalékos növekedést vár, amelyet az uniós források felhasználása, a beruházások erősödése és a külföldi kereslet élénkülése támogathat. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi prognózisa ennél erőteljesebb, 2,9 százalékos bővülést vetített előre. A Nemzetközi Valutaalap októberi előrejelzése viszont 2,1 százalék, az OECD augusztusi becslése pedig 2,2 százalék. A korábban készült jegybanki és nemzetközi előrejelzések azonban még nem számolhattak a teljes, október végén benyújtott költségvetési javaslattal.
Az energiaárak és az aszály is keresztülhúzhatják a számításokat
Az elmúlt napokban már két jelentős bank is visszavágta a 2027-es növekedési várakozását. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője november 4-én ismertetett prognózisában a korábbi 3,1 százalék helyett már csak 2,7 százalékos bővüléssel számolt. A szakértő az olaj- és gázárak várható alakulásával indokolta a módosítást. Arra is figyelmeztetett, hogy ha a mezőgazdaság jövőre sem tud érdemben javítani, a növekedés akár 2 százalék közelébe csúszhat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a gyengébb harmadik negyedéves GDP-adat után 2,4-ről 2,2 százalékra mérsékelte várakozását. A magyar gazdaság ugyanis július és szeptember között mindössze 0,1 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. A növekedéshez az ipar és a szolgáltatások járultak hozzá, a mezőgazdaságot viszont jelentősen visszavetette az aszály.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője november 6-i nyilatkozatában ugyanakkor arra tett előrejelzést, hogy a háztartások fogyasztása jövőre is erőteljes maradhat, a beruházások hiánya pedig már nem fékezi a gazdaságot. Utóbbiakat az uniós pénzek érkezése és a vállalati fejlesztések élénkülése segítheti. A következő év egyik nagy kérdése így az lesz, hogy a fogyasztás mellett a beruházások és az export is képesek lesznek-e nagyobb sebességre kapcsolni. A költségvetési kiigazítás, a magas energiaárak és a bizonytalan nemzetközi környezet ugyanis továbbra is fékezhetik a növekedést. A szakértői várakozások alapján tehát 2027-ben gyorsulhat a magyar gazdaság, de az érdemi fordulathoz az kell, hogy valamennyi ágazat jól teljesítsen.
