Folytatódtak a zavargások Franciaországban, 70 ezer rendőrt vezényeltek az utcákra
Franciaországban az egymást követő negyedik szombaton ismét tüntetések voltak országszerte „az élet drágulása ellen és a fiatalokért” a szakszervezetek szervezésében. A belügyminisztérium ismét fokozott biztonsági intézkedéseket rendelt el, s mintegy 70 ezer rendfenntartót vezényelt az utcákra.
A szervezők országszerte 250 ezer tüntetőt számoltak össze, közülük 75 ezret Párizsban, a hatóságok szerint az egész országban 146 ezren vonultak utcára, ebből 46 ezren a fővárosban. Ez fokozatos csökkenés a korábbi szombatokhoz és a csütörtöki nagy szakszervezeti megmozduláshoz képest, amelyen a belügyminisztérium szerint csaknem 600 ezren, a szervezők szerint 1,6 millióan vettek részt.
A tüntetések általában nyugodtan zajlottak, de a menetek végén összecsapások törtek ki, amikor néhányan kövekkel dobálták meg a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a nap végéig 232 embert vettek őrizetbe, és több nagyvárosban, köztük Toulouse-ban, Lyonban, Marseille-ben és Nantes-ban voltak rövid ideig zavargások. Párizsban az engedélyezett felvonulás békésen ment végig a République tértől a Nation térig, majd a tömeg szétoszlása közben a prefektúra szerint mintegy kétszáz „erőszakos ember” megtámadta a rendfenntartókat és kukákat gyújtogatott.
A diákszervezetek és a szakszervezetek a rendőrség által engedélyezett útvonalon szervezték a felvonulásokat, ugyanott, ahol két nappal ezelőtt. Céljuk, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra a hétfőre összehívott szociális konferencia előtt. A kormányzat délelőtt a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel, délután pedig a középiskolai és egyetemi szervezetekkel egyeztet a követelésekről.
A kormány gazdaságpolitikája ellen 2018-2019-ben hétvégénként tüntető egykori sárgamellényes mozgalom nem engedélyezett, külön akciókat hirdetett meg szombaton „a hatalmi központok” közelében, Párizsban a Concorde téren, amelyeket nagy erőkkel védtek a rendfenntartók. A Nemzetgyűlés épülete előtt kora délután letartóztatták Benjamin Ballt, a sárgamellényesek egyik koordinátorát, valamint Azelma Sigaux-t, a mozgalom szóvivőjét, a többieket 135 eurós helyszíni bírsággal sújtották. A hatóságok mindenáron el akarták kerülni, hogy megismétlődjenek az október 17-i tüntetéseket követő zavargások és fosztogatások.
A tiltakozások szeptember közepén kezdődtek a párizsi elővárosi gimnáziumokban, ahol a középiskolások a tanintézmények elfoglalásával követelték az infrastruktúra felújítását és a tanárhiány enyhítését. A mozgalom a közösségi oldalak segítségével egy hét alatt országos tiltakozássá nőtt, amire a kormány eleinte kizárólag rendőri válaszokat adott. A diákok követeléseihez néhány hét alatt csatlakoztak a megélhetési problémák, és a hatalomból tíz év után májusban távozó Emmanuel Macron államfő gazdaságpolitikája ellen tiltakozó szakszervezetek és az egykori sárgamellényesek.
A tüntetések folytatása nagyrészt attól függ, hogy a kormány milyen válaszokat ad a hétfői szociális konferencián. A szakszervezetek a minimálbér újraértékelését kérik, amelyet 2012 óta nem emeltek meg az infláción felül; a minimálbér összege jelenleg bruttó 1867,02, nettó 1477,93 euró. Emellett legalább 10 százalékos általános béremelést, igazságosabb adópolitikát, a közszolgáltatások színvonalának megőrzését és a fiatalok számára jobb tanulmányi körülményeket követelnek.
A kormány már több napja utal arra, hogy nyitott a minimálbér emelésére, de annak mértéke valószínűleg nem fogja elérni a szakszervezetek követeléseit. A diákok elégedetlenségének enyhítésére a kormány a múlt héten bejelentett egy sor intézkedést, köztük a felsőoktatási jelentkezést szolgáló Parcoursup platform reformját, 15 ezer új hely létrehozását a felsőoktatásban, a hallgatói ösztöndíjak inflációkövető emelését és egy felújítási alap létrehozását a közoktatási infrastruktúra javítására. Sébastien Lecornu miniszterelnök azt is kérte az oktatási tárcától, hogy adjon konkrét válaszokat a leginkább hátrányos helyzetű kétszáz középiskolának.
