Hónapok óta követelik, de Orbánék hidegen hagyják – Vajon Magyar Péterék fontolóra veszik végre?
A magyar gazdaság területén egyre élesebb kritikák fogalmazódnak meg az árrésstop és egyéb hatósági árak kapcsán. A legfrissebb fejlemények szerint az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) ismételten felszólította a kormányt a hatósági árak megszüntetésére, hangoztatva, hogy a piackorlátozó intézkedések nem csupán a kereskedelmi láncok sorsát nehezítik meg, hanem a fogyasztók érdekeit is hátrányosan érintik.
Az OKSZ legújabb tájékoztatása szerint a vendéglátás nélküli élelmiszer-árindex 4,4 százalékkal csökkent júliusban, ami azt jelenti, hogy az átlagos bolti élelmiszerárak alacsonyabbak, mint a tavalyi éves szinten. Ez a csökkenés azonban nem a hatósági áraknak, hanem a piaci versenynek és az erős forintnak tudható be. A szövetség véleménye szerint az árrésstopnak semmi köze a kedvező árfolyamokhoz, sőt, az ilyen árszabályozások a kiskereskedelmi szektort súlyosan hátrányosan érintették.
A kialakult helyzet továbbra is megosztja a közvéleményt. Míg a kiskereskedők bíznak a verseny erejében, addig a politikai elit gyakran figyelmen kívül hagyja a felmerülő gazdasági indokokat. A szövetség hangsúlyozza, hogy a kiskereskedők akkor is képesek visszaadni a fogyasztóknak a kedvezőbb árakat, amikor egyébként a saját veszteségeik csökkentése is indokolt lenne, csakis azért, mert a piacon fokozott a verseny.
A várakozások szerint ezek az intézkedések pozitívan befolyásolják majd a bolti árakat, hiszen a megszüntetett árrésstop következtében a kereskedők újra bevezethetnék az akcióikat, javulna az árukínálat, és a vásárlók is kedvezőbb árakra számíthatnának.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség véleménye szerint az árrésstop eltörlése mellett az árakat növelő kiskereskedelmi különadó fokozatos kivezetése is elengedhetetlen lenne. A Magyar Nemzeti Bank és a kormány optimista megítélése a gazdasági helyzetről kedvező alkalmat teremt a változtatásokra, amely a kiskereskedelem fellendülését hozhatná.
Ahogy a piaci szereplők megjegyzik, a fellendülő beruházások és a bővülő munkaerőpiac visszahozhatják a régi kereskedői kapcsolatokat, javítva ezzel a magyar gazdaság stabilitását és növekedését hosszú távon.
Mindezek alapján a kérdés továbbra is nyitott: vajon a kormány végre számításba veszi a kiskereskedők és a fogyasztók igényeit, vagy továbbra is figyelmen kívül hagyja a közvetlen javaslatokat a piaci helyzet javítása érdekében?
