Nem változtatott az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén az elemzői várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot, így az irányadó ráta továbbra is 5,50 százalék, amely 2026. augusztus 26. óta van érvényben.
A döntés önmagában nem okozott meglepetést, ugyanakkor a szeptemberi ülés jóval összetettebb helyzetben született meg, mint az előző hónapok határozatai. A jegybank előtt ezúttal több, egymással ellentétes irányba mutató tényező sorakozott fel.
Az inflációs folyamatok önmagukban akár újabb kamatcsökkentést is indokolhattak volna: augusztusban az éves pénzromlás mindössze 1,3 százalék volt, havi alapon pedig 0,2 százalékkal emelkedtek az árak. A kedvező adat a piaci és jegybanki várakozásoknál is alacsonyabb lett.
Ezzel szemben az energiaárak emelkedése, valamint a forint árfolyamában megjelent nagyobb volatilitás és gyengülési kockázat óvatosabb monetáris politikát indokolhatott. A kivárás mellett szólt az is, hogy az elmúlt hónapok kamatcsökkentései után egy újabb lazítás tovább szűkítette volna a magyar és a külföldi kamatszintek közötti különbséget, ami csökkenthette volna a forint kamatelőnyét.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza már a döntés előtt arra számított, hogy az MNB ezúttal kivár, és nem folytatja tovább a nyári kamatcsökkentési periódust. A jegybank keddi döntése végül ezt a forgatókönyvet igazolta.
A jelenlegi 5,50 százalékos alapkamat és az augusztusi 1,3 százalékos infláció között 4,20 százalékpontos különbség alakult ki, ami azt mutatja, hogy a nyári kamatcsökkentések ellenére továbbra is számottevő reálkamat maradt a rendszerben.
A piac számára legalább ennyire fontos kérdés, hogyan látja az MNB az infláció következő hónapokban várható alakulását, illetve változhat-e a monetáris politika középtávú keretrendszere. Korábban felmerült a 3 százalékos inflációs cél felülvizsgálata is, amely az euró későbbi bevezetése szempontjából is fontos lépés lehetne.
A változatlan kamatdöntés után ezért elsősorban az új Inflációs Jelentésre, az energiaárak alakulására, a forint mozgására és a jegybank további kommunikációjára érdemes figyelni. Ezek együtt adhatnak választ arra, hogy az 5,5 százalékos alapkamat meddig maradhat érvényben, és mikor nyílhat ismét tér a monetáris lazítás előtt.
Varga Mihály jegybankelnök 15 órakor ismerteti részletesen a kamatdöntés hátterét, a tájékoztatón derülhetnek ki a további részletek, köztük az is, hogy változhat-e a jelenlegi 3 százalékos inflációs cél Magyarországon.
