Borbély Zoltán: A legfőbb ügyész erősebb poszt az államfőnél és a Kúria elnökénél
A Tisza Párt néhány óra leforgása alatt elutasította a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjét, így Baka Andrásnak új személyt kell javasolnia. Szathmáry Zoltán jelölése hétfő reggel történt, ő a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyésze. Magyar Péter még aznap közölte, hogy a Tisza-frakció nem támogatja a jelölt megválasztását, amit kedden reggel egyhangú szavazással meg is erősítettek. A miniszterelnök ezután Baka Andrást új jelölt állítására kérte.
Borbély Zoltán ügyvéd, aki 2001-től a Fővárosi Főügyészségen, majd 2004 és 2010 között a Legfőbb Ügyészségen dolgozott ügyészként és szóvivőként, felidézte: nem Szathmáry az első legfőbbügyész-jelölt, akit elutasított a kormánytöbbség. 2006-ban Sólyom László köztársasági elnök Horányi Miklóst, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjét jelölte, de a parlament nem támogatta megválasztását, mert az MSZP és az SZDSZ kifogásolta, hogy az államfő nem egyeztetett a pártokkal. Sólyom ezután Kovács Tamás katonai főügyészt jelölte, akit 2006 októberében nagy többséggel megválasztott az Országgyűlés. Kovács 2010-ben, 70 éves korában megszűnt megbízatása miatt nem töltötte ki a hatéves ciklust.
Borbély Zoltán felidézte, hogy 1990-ben Györgyi Kálmánt még egyszerű többséggel választották meg legfőbb ügyésznek, mert akkor abból indultak ki, hogy az ügyészséget előbb vagy utóbb a kormány alá helyezik. 2010 novemberétől a második Orbán-kormány kétharmadhoz kötötte a választást, hatról kilenc évre növelte a mandátum hosszát, és megszüntette a legfőbb ügyész interpellálhatóságát. A folyamat egy 2004-es alkotmánybírósági határozattal kezdődött, amely kimondta, hogy az ügyészség önálló alkotmányos tényező, és az interpellációs válasz elutasítása nem változtatja meg a legfőbb ügyész közjogi helyzetét.
Arra a felvetésre, hogy a jelölt elutasítása arra utalhat, a Tisza Párton belül sem dőlt még el, hogy a szervezeten belülről vagy kívülről érkezzen-e a jelölt, Borbély Zoltán azt válaszolta: teljesen mindegy, honnan jön az új legfőbb ügyész. Lehet egyetemi oktató, ombudsmani hivatalból érkező szakember, büntetőbíró vagy ügyvéd is, a lényeg, hogy legyen rálátása az ügyészi munkára és a szervezetre. A rendszerváltozás utáni négy legfőbb ügyész közül ketten kívülről, ketten belülről érkeztek.
Szathmáry Zoltán jelölését Borbély Zoltán váratlannak nevezte, ami szerinte az ügyészek körében is hatalmas meglepetést okozott. Hozzátette: a jelölt felelős beosztásokban dolgozott az ügyészségen, évekig vezette az informatikai osztályt, ami azért fontos, mert a kiberbűnözés és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos visszaélések már most hatalmas kihívást jelentenek a vádhatóság számára. Szathmáry munkáját a Legfőbb Ügyészségen jól ismerik, azon kívül kevésbé. Borbély szerint nem volt kellően transzparens a köztársasági elnök érvrendszere, szinte semmit nem lehet tudni arról, milyen kritériumok alapján hozott döntést.
Borbély Zoltán szerint a legfőbb ügyész erősebb pozíció és nagyobb hatalom birtokosa, mint a köztársasági elnök vagy a Kúria elnöke. Ha ő jelölhetne legfőbb ügyészt, Belovics Ervinre esne a választása, aki bár 69 éves, jó kondíciónak örvend, és mindent tud az ügyészi hivatásról. Amikor Belovics 2006-ban a legfőbb ügyész helyetteseként néhány hónapig irányította az ügyészséget, a munka gördülékenyen ment.
