Lehoczky Zsuzsa: Ünnepi visszatekintés a színház örökségére
Lehoczky Zsuzsa, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, nem csupán egy nagy népszerűségnek örvendő művész, hanem a színház világának ikonikus alakja is. Idén, 90. születésnapján igazi színházi ünnep várja a közönséget, amellyel egy évtizedek óta tartó pályafutására kíván emlékezni. A Budapesti Operettszínház színpadán, ahol Zsuzsa pályafutásának legszebb pillanatait élte át, még mindig aktívan szerepel, és bár a visszavonulásáról beszél, Lehezkesége nem csökkent, és a színház iránti szenvedélye továbbra is meghatározó része az életének.
Zsuzsa néhány héttel a jeles napja előtt még nem tudja, hogy valóban színpadra lép-e, de már most érezni lehet a várakozást és az izgalmat. A Budapesti Operettszínház vezetősége is készül valamire, és a közönség kíváncsian várja, hogy mit tartogat a művésznő számukra. „A színház az életem, és ha nem is szereplőként, de nézőként most is rendszeresen ott vagyok” – mondta Zsuzsa, ami jól tükrözi elkötelezettségét a színházi élet iránt.
Emlékezés a múlt nagy pillanataira
A színésznő karrierje több mint hat évtizede kezdődött, amikor 1962-ben csatlakozott az operettszínházhoz. Találkozása bodrogi Gyulával a Slágermúzeum című filmben emlékezetes volt, hiszen a nevét időről időre együtt emlegették a hazai színházi életben. Zsuzsa nemcsak a szalont, hanem a színpadot is maradandó élményekkel gazdagította, és hisz abban, hogy a múlnak is megvan a maga jelentősége.
Páros életük sok kihívást rejtegetett, hiszen míg Zsuzsa színházban töltötte az éjszakákat, addig férje, Tichy Lajos, a kiváló labdarúgó a napjaikat edzésekkel töltötte. “Az élet sodorta el egymástól, pedig hiába voltunk népszerűek, az otthon eltöltött időnk mindig a legfontosabb volt” – emlékezett vissza Zsuzsa, aki azóta is megőrzi férjének emlékét.
Aktív élet, családi kapcsolatok
Jelenlegi életvitele aktív, sok időt tölt családjával, különösen lányával, Krisztinával, akivel mindennapi sétákat tesznek a budapesti parkokban. “Imádjuk egymást. Szeretem, hogy kis időt együtt tölthetünk, és mindig beszélgetünk az életünkről” – mondta Zsuzsa, aki tudja, hogy egy dologban hibázott: nem tudott mindig annyit lenni ott lánya mellett, amennyit szeretett volna.
Felnőttként már könnyebb volt a kapcsolatuk: “A színház rabul ejti az embert, de Krisztina mindig megértett. Nagyanyám is sokat segített a nevelésében, amiért nagyon hálás vagyok” – mondta a művésznő, aki azon kevesek közé tartozik, akik valóban nem felejtették el, honnan indultak.
Várakozások a színdarab előtt
A július 18-án esedékes születésnapi ünnepség várakozása már kezd építkezni az ígéretekhez. Zsuzsa és a közönség közötti érzelmi kapcsolat máig élni fog, és a színház iránti elkötelezettsége, amellyel több mint 60 éve dolgozik, újra különlegessé teszi ezt a pillanatot mindenki számára.
“Szeretném elérni, hogy mindenki boldog legyen velem a színpadon, ahogyan öt évvel ezelőtt ígértem is” – fejezte be Zsuzsa, akiben az élet szeretete és a színház máig együtt él, tükrözve az igazi művész értékeit és elhivatottságát.
