Szigorúbb fellépést sürget az Európai Parlament a külföldi beavatkozások ellen
Az Európai Parlament jelentést fogadott el az európai demokratikus folyamatokat befolyásolni kívánó külföldi beavatkozások elleni fellépésről. Az EP szerint a tagállamok önállóan már nem képesek kivédeni az ilyen fenyegetéseket, ezért uniós szintű megoldásra van szükség. A jelentés a szabad média támogatása és a társadalmi ellenálló képesség javítása mellett érvel.
Magyar EP-képviselők: támogatás és elutasítás
A magyar EP-képviselők közül a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció támogatta, a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk leszavazta a jelentést. A szavazástól a tiszás Gerzsenyi Gabriella és a DK-s Dobrev Klára maradt távol, valamint a Fidesz jelenleg még betöltetlen mandátuma, amelyet a következő plenáris ülés előtt vesznek át.
Demokráciapajzs a dezinformáció és a hibrid támadások ellen
A demokrácia napján, szeptember 15-én szavazott az Európai Parlament az Európai Demokráciapajzsról szóló jelentésről, amelyet a 2024 végén létrehozott különbizottság készített. A bizottság feladata az európai demokráciát fenyegető külső beavatkozások és dezinformációs kampányok megállapítása, valamint javaslatok kidolgozása volt. A jelentést 420 szavazattal, 220 ellenében és 26 tartózkodás mellett fogadták el.
Oroszország az első számú fenyegetés
A jelentés szerint az európai demokráciára Oroszország jelenti az első számú külső fenyegetést, de Belarusz, Kína, Irán és Észak-Korea sem tétlen. Oroszország a dezinformációs kampányok mellett gyakran hajt végre támadást kritikus infrastruktúrák ellen, például kibertámadásokkal, szabotázsakciókkal, gyújtogatással vagy kémkedéssel. Az EP a szankciók kiterjesztését szeretné a dezinformációt támogató szereplőkre és azokra, akik segítenek megkerülni az Oroszországgal szembeni szankciókat.
Meglévő szabályok szigorúbb végrehajtása
Új jogszabály helyett az EP arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy a meglévő szabályok végrehajtását szigorítsa, például a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet és a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet esetében. Emellett támogatja a Demokratikus Reziliencia Európai Központjának létrehozását, amely koordinálhatná a tagállamok intézkedéseit a külföldi dezinformáció és információmanipuláció ellen.
Az amerikai és kínai technológiától való függés csökkentése
A jelentés felszólítja a bizottságot és a tagállamokat, hogy csökkentsék a kritikus ágazatokban a külföldi, elsősorban amerikai és kínai technológiától való függést. Amerikai szoftverek és techtermékek, valamint kínai hardverek helyett európai termékek beszerzését javasolják, és a kritikus nyersanyagok beszerzéséhez megbízhatóbb partnereket szeretnének. Az EP emellett a választási infrastruktúrák kritikussá minősítését kéri, hogy az EU nagyobb figyelmet fordítson a választási integritás elleni beavatkozásokra.
A szabad sajtó és a médiatudatosság támogatása
A demokrácia védelme érdekében az EP a független, szabad sajtó és civil szervezetek támogatását szorgalmazza, miközben a társadalom médiatudatosságát és mesterségesintelligencia-ismeretét is növelni kellene. A most megszavazott jelentés jogi kötőerővel nem rendelkezik, politikai állásfoglalás, amelyben a tagállamokat és az Európai Bizottságot szólítják fel a fenti lépésekre.
A Tisza ambiciózusabb fellépést üdvözöl
Lakos Eszter, a Tisza Párt delegációvezetője a parlamenti vitában üdvözölte, hogy az EP a bizottság javaslatánál jóval ambiciózusabb fellépést szeretne. „Betilthatjuk a Kreml által irányított műsorszolgáltatókat, de az üzenetük akkor is eljut a polgárokhoz, ha a hazai csatornák továbbítják és felerősítik azokat. Ezért is örömtelinek tartom, hogy a társadalmi ellenálló képesség és a médiatudatosság a jelentés középpontjában állnak” – fogalmazott Lakos, aki szerint az elmúlt 16 évben Magyarországon az erőforrásokat a hazugságok terjesztésére fordították.
A Fidesz és a Mi Hazánk a cenzúra veszélyét látja
A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk azzal érvelt a jelentés ellen, hogy szerintük az valójában nem védené a demokráciát, sőt ártana annak, mivel az Európai Bizottság újabb eszközt kapna a mainstreamtől eltérő hangok üldözésére. Gál Kinga, a Patrióták Európáért alelnöke szerint „a külföldi beavatkozás elleni küzdelem ürügyén az uniós finanszírozású civil szervezetek és tényellenőrzők legitim álláspontokat is »dezinformációnak« minősíthetnek. Ez nem a demokráciát védené, hanem korlátozná a politikai vitát.”
