Fázó csecsemők, 12 éves szerfüggők, ételért cserébe szexelők – Történetek a zárt ajtók mögül
Több mint 1,6 millió gyerek él Magyarországon, közülük 130 ezer van veszélyeztetettként nyilvántartva. A Szociális és Családügyi Minisztérium jelentése mintegy félezer szakember bevonásával készült, és a gyermekvédelmi rendszer dolgozóinak tapasztalatait összegzi.
A beszámolók szerint a családok problémái egyre összetettebbek, az ellátórendszer pedig állami felelősségvállalás híján lényegében magára maradt. A kríziskezelés alapműködéssé vált, a prevencióra nem jut kapacitás.
„Sok kiemelés történik, de igazából még többre lenne szükség, mert most csak akkor kerül be a gyerek a rendszerbe, ha már vér folyik” – fogalmazta meg az egyik szakember. Egy másik szerint a rendszer befulladt, kevés a férőhely, a szakember és a szolgáltatás, és már nem a gyerek legfőbb érdekét nézik, hanem a legkisebb rosszat keresik.
A leírások szerint komplett gyerekkorok mennek el a kapacitáshiány miatt, a bíróságok, gyámhivatalok és szakszolgálatok is leterheltek. Egy régi kolléga úgy jellemezte a rendszert, hogy amikor idejött dolgozni, az emeletes ágyak ellen dolgozott, mert az gyermekjogokat sért, most pedig azon gondolkodik, milyen rossz, hogy nincs harmadik emelet az ágyakon.
„Olyan terhelt gyerekek jönnek, akikre nem vagyunk felkészültek. Droghasználat, bűnelkövetés, és egyre több az olyan gyerek, akit a szülő azért ad be, mert már nem bír vele” – mondta egy gyermekfelügyelő. „12 éves szerfüggő gyerekek jönnek be a gyermekvédelmi szakellátásba, de a rendszer nincs felkészülve a kezelésükre, még a speciális gyermekotthonban sincs erre megfelelő kapacitás.”
„Annyi gyógyszeres gyerekünk van, hogy néha azt érzem, már én is értek hozzá, hogy kinek mit adjak. Olyan gyógyszeres szekrényünk van, mint egy patikában” – fogalmazott egy másik szakember.
A beszámolók szerint az intézmények állapota miatt sok gyerek megszökik. „Annyira rossz állapotban vannak az intézmények, és annyira nincs ott olyan felnőtt, akihez a gyerek biztonságosan és tartósan kötődni tudna, hogy szerintem az egyetlen ésszerű dolog az a szökés a gyerekek számára” – mondta egy dolgozó.
A gyermekfelügyelők 320 ezer forint nettót visznek haza. Egy vezető elmondása szerint negyven jelentkezőből, amikor ezt meghallották, egy sem vállalta a munkát. Olyan szakemberek is jönnek, akiket nehéz megtanítani, és három hónap után nem bírják a mentális nyomást; volt, aki mentőt hívott magára, mert rosszul lett.
Az egyik beszámoló szerint a gyermekjogi képviselőhöz folyamatosan, legtöbbször az étkezések mennyiségével kapcsolatban fordultak panasszal a gyerekek. A gyermekbántalmazási esetek vizsgálata során megállapítást nyert, hogy volt több olyan szexuális abúzus, ahol a gyermek élelem fejében egyezett bele a bántalmazásba. A rendőrségi nyomozás megállapította, hogy a bántalmazott gyermekek élelemért cserébe alávetették magukat a bántalmazóknak.
A helyzet stabilizálására 9,5 milliárd forintos forrást indítottak el: ebből 6 milliárd forint közvetlen szakmai mintaprogramokra, 3,5 milliárd forint technikai és infrastrukturális felújításokra jut. A csomag 184 új vagy átalakított funkciójú férőhelyet létesít, emellett 15 speciális gyermekotthonban erősíti meg 120 fiatal ellátását. Új krízisellátó központ is létesül 80 fős kapacitással.
Speciális ellátás indul az autizmusspektrum-zavarral, értelmi akadályozottsággal és súlyos magatartászavarral küzdő fiatalok számára. Bentlakásos addiktológiai rehabilitációs program kezdi meg működését, amely a függőség mellett az azt kiváltó traumákat is célozza. 440 millió forintos keretből támogatják a veszélyeztetett serdülő lányokat és a kiskorú anyákat. Másfél milliárd forintot különítenek el a pályán lévő szakemberek pszichológiai és szakmai támogatására, regionális mentálhigiénés és gyógypedagógiai mobilcsoportok alakulnak, valamint célzott program indul a szülészeti osztályokon, kórházakban rekedt csecsemők sorsának rendezésére. Előkészítés alatt áll az ágazatban dolgozók kétlépcsős bérrendezése, amelynek első üteme már idén ősszel megvalósul.
