Tarjányi Péter: Magyarországnak Fel Kell Készülnie Egy Energetikai Válságra
Tarjányi Péter, író és biztonságpolitikai szakértő, figyelmeztetett arra, hogy Magyarországnak már most fel kell készülnie egy potenciális energetikai válságra, amely különböző ellátási problémákat okozhat a közeljövőben. Az iráni–amerikai feszültségek és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság komoly hatással lehet a globális energiapiacra, mivel a tengeri útvonalak hosszan tartó korlátozása igen súlyos következményekkel járhat.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet különösen a dízelellátás szempontjából aggasztó, mivel a stratégiai készletek világszerte csökkennek. Tarjányi véleménye szerint a legfontosabb lépés a készletfeltöltés, alternatív beszerzési útvonalak kidolgozása és külön válságtervek előkészítése, hogy Magyarország fel legyen készülve az esetleges ellátási nehézségekre.
Az IEA májusi jelentése alapján a globális olajkínálat áprilisban 95,1 millió hordó/napra csökkent, a Hormuz-zárás által érintett termelők, akik korábban 14,4 millió hordó/nap kapacitással rendelkeztek, most a háború előtti szint alatt működnek. Tarjányi rámutatott, hogy ha a Hormuzi-szoros továbbra is zárva marad, az nem csupán az üzemanyagárak emelkedésével jár, hanem valódi ellátási válságot is jelenthet.
„A világpiacon három párhuzamos folyamat zajlik. Először is, az olaj ára nemcsak növekedni fog, hanem a piac is idegessé válik. Jelenleg a Brent árfolyama 90-95 dollár között ingadozik. Másodszor, a készletek folyamatosan csökkennek. Harmadszor, nemcsak a benzin, hanem a dízel, a kerozin, a vegyipari alapanyagok és az LNG-készletek is jelentős nyomás alatt állnak” – fogalmazott Tarjányi Péter.
Az IEA-tagok márciusban több mint 400 millió hordós készletfelszabadítást hajtottak végre, amelyből az EU-tagállamok körülbelül 20 százalékkal vettek részt. Magyarország esetében a Barátság vezeték kiesése miatt a MOL 250 ezer tonna stratégiai kőolajkészlet felszabadítását kezdeményezte, ami az ország készleteit jelentősen csökkentette.
Tarjányi hangsúlyozta, hogy a legfőbb kockázat nem az, hogy holnap elfogy a benzin, hanem hogy a világpiac drágulásával, a sérülékeny Adria-útvonallal és a csökkenő készletekkel az ellátási rendszer minimum kihívásokkal küzd. Az elkerülhetetlen következmények között említette az üzemanyagárak emelkedését, a dízelszűkösséget, a fuvarozási díjak drágulását és az ezzel összefüggő élelmiszerár-emelkedést.
„A helyes állami logika most nem pánik, hanem előkészített korlátozás; nem árstop, hanem célzott védelem; nem reménykedés, hanem készletfeltöltés és alternatív útvonalak építése” – zárta gondolatait Tarjányi Péter. Az energetikai válságra való felkészülés tehát nem csupán egy lehetőség, hanem egy sürgető szükségszerűség, amely már most elkezdődhet a megfelelő intézkedések révén.
