Három fronton is veszély leselkedik a forintra
A forint a héten kevés kapaszkodót kapott: az elszálló energiaárak, a háborús bizonytalanság, a változó kamatvárakozások és a költségvetési hírek nehezítették a helyzetét, a magyar deviza mégis meglepően jól állta a sarat. A nyugalom azonban csalóka lehet: a következő napokban az iráni háború fejleményei, a Fed kamatdöntése és a Magyar Nemzeti Bank várható lépéseivel kapcsolatos találgatások is megmozgathatják az árfolyamot.
Míg múlt pénteken 362,5 forintot kellett adni egy euróért, péntek délután valamivel 363 forint felett járt az árfolyam – hívta fel a figyelmet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A hét nagyobb kilengéseket is hozott: az euró hétfőn még 362 forint közelében járt, csütörtök estére 365 forint fölé kapaszkodott, péntek délután aztán 364 alá korrigált. A dollárnál hasonló irány rajzolódott ki: a hét eleji 312 forint alatti szintekről 314 forint környékére gyengült a magyar deviza.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője szerint a forintot támogatta a kedvező inflációs kép és az MNB augusztusi kamatdöntő ülésének óvatos hangvételű jegyzőkönyve, miközben a közel-keleti konfliktus tovább éleződött, jelentős emelkedést okozva az energiaárakban.
A hét elején kedvező európai hírek érkeztek: az eurózóna második negyedéves GDP-növekedését felfelé módosították, a Sentix befektetői hangulatindex pedig a vártnál jelentősebben javult, a forint ennek ellenére nem tudott erősödni. Kedden a vártnál alacsonyabb, 1,3 százalékos infláció felerősítette a kamatcsökkentési várakozásokat, ami nyomás alá helyezte a devizát, az energiaárak emelkedése viszont bizonytalanná tette a szeptemberi lazítás esélyét. Az Európai Központi Bank 25 bázispontos szigorítása 2,50 százalékra emelte a kamatot, ami tovább csökkenti a hazai kamatelőnyt. A magas augusztusi hiányadat már nem okozott látványos megingást, mivel a kormány előre kommunikálta, és a hiány megugrásában elsősorban az RRF-források megelőlegezése játszott szerepet. Péntek délután az amerikai inflációs adat a várakozásoknak megfelelően 3,4 százalékon maradt, erre a dollár minimálisan gyengült, a forint visszakapaszkodott a csütörtöki, 365 feletti euróárfolyamról.
A dollár és az euró egymáshoz viszonyított árfolyama a hét egészét nézve nem változott érdemben. A forint ugyanakkor nemcsak a világ vezető devizáival, hanem a lengyel zlotyhoz képest is veszített valamelyest a pozíciójából, miközben a lengyel jegybank nem változtatott az irányadó kamatán.
A következő napokban három tényezőre érdemes figyelni. Az első az iráni háború: a konfliktus továbbra is az energiaárakon keresztül érheti el a devizát, ezen a fronton pedig egyre kedvezőtlenebb a helyzet. A második próba szerdán érkezhet, amikor a Fed dönt a kamatokról; a várakozások szerint az amerikai jegybank 25 bázisponttal emelheti a jelenlegi, 3,5–3,75 százalékos kamatszintet. A harmadik kulcskérdés idehaza dől el: hogyan változnak az MNB következő kamatdöntésével kapcsolatos várakozások. A kedvező inflációs adatok önmagukban teret nyithatnának a szeptemberi kamatvágás előtt, a magas energiaárak és a gyengülő forint azonban az ellenkező irányba mutatnak.
Adatokból sem lesz hiány: hétfőn az építőipar számai érkeznek, kedden a júliusi ipari termelés második becslése, szerdán a kereseti adatok. Az Eurostat naptára is sűrű: kedden a júliusi külkereskedelmi és a második negyedéves üresálláshely-adatok, szerdán az ipari és munkaerőköltség-adatok, csütörtökön az augusztusi infláció második becslése, pénteken a júliusi építőipari számok következnek.
Regős Gábor a következő napokra sem számít drámai elmozdulásra, bár az egy héttel korábbi prognózisához képest valamivel gyengébb forinttal kalkulál. Egy héttel ezelőtt 358 és 370 közé várta az euró-forint árfolyamát, most minimálisan feljebb, 359 és 371 közé teszi a várható sávot. Varga Zoltán szerint az euró-forint árfolyamában a 360–370-es, a dollár-forint esetében a 308–320-as tartomány látszik bejárhatónak.
Egy hete még 95,7 dolláron zárt a Brent, péntek délután már 105 dollár körül járt, a hét során 109 dollár fölött is megfordult. A drágulást továbbra is a közel-keleti konfliktus hajtja: az amerikaiak iráni olajszállító hajókat, az irániak amerikai hadi- és tartályhajókat támadnak, a húszik növekvő aktivitása pedig a vörös-tengeri hajózást is veszélyezteti. A földgáz piacán még aggasztóbb a kép: az ár egy hét alatt 72,7 euró/megawattóráról 80 közelébe emelkedett, és 83 fölött is járt, ilyen szintre 2022 decembere óta nem volt példa. Az európai gáztározók mindössze 67 százalékos töltöttsége 2009 óta a legalacsonyabb szint.
A Budapesti Értéktőzsdén a BUX 2,6 százalékkal emelkedett a héten, a részvények teljesítménye azonban vegyes képet mutatott: az OTP 3,6, a Mol 7,8 százalékkal erősödött, utóbbinak az emelkedő energiaárak is kedveztek, a Magyar Telekom eközben 2,7, a Richter 2,3 százalékot veszített értékéből.
