Teljes fordulat jöhet a magyar ingatlanpiacon
Több befektetés, bővülő lakáskínálat és a gyárberuházások köré szerveződő városfejlesztések indíthatnak új korszakot a magyar ingatlanpiacon. A lendület azonban korántsem egyenletes: vidéken az ipar teremthet új keresletet, a fővárosban viszont az a kérdés, ki veszi meg az épülő lakásokat és ki költözik az új irodákba.
A kivárás után ismét élénkül a hazai ingatlanbefektetési piac. A CBRE adatai szerint 2026 első felében 460 millió eurót tett ki a befektetési forgalom, közel 60 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit, ez azonban rendkívül alacsony bázisról következett be. Az egész éves tranzakciós volumen a várakozások szerint 900 millió és 1 milliárd euró között alakulhat, ami a kilábalás kezdetét jelezheti, általános fellendülést azonban még nem igazol.
Székely Ádám, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke szerint a következő évek beruházásait az ipari és logisztikai fejlesztések, a lakásépítések, valamint a kereskedelmi ingatlanok piacának erősödése hajthatja. Fontos szerepet kap a Magyarország számára elérhető mintegy 16,4 milliárd eurós uniós forráscsomag, amely lakhatási és infrastrukturális beruházásokat ösztönözhet. Az elnök az országkockázat mérséklődését és az euró bevezetése melletti kormányzati elköteleződést is kiemelte.
A fordulat egyik legfontosabb próbája a lakáspiac. Országosan mintegy 30 ezer lakás épül, ezek kétharmada Budapesten. A fővárosban az átadások a korábbi évi 3–4 ezerről akár 8–10 ezerre emelkedhetnek. Az új lakások iránti érdemi keresletnövekedés azonban elmaradt: az Otthon Start Program 3 százalékos hitelével vásárlók mintegy 90 százaléka használt ingatlant választott. A következő időszak kulcskérdése, hogy az épülő lakások ára és elhelyezkedése találkozik-e a fizetőképes kereslettel.
Másfajta lakhatási igényt szolgálhatnak ki a tervezett bérlakások és diákotthonok. Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára szerint a Wekerle Sándor Lakásépítési Program mintegy 550 millió eurós helyreállítási forrásra támaszkodhat, amely bankok, az Európai Beruházási Bank, ingatlanalapok és magánfejlesztők társfinanszírozásával akár 2 milliárd eurós beruházási volument mozgósíthat. A célterületek a jó közlekedésű, alulhasznosított budapesti és vidéki barnamezős, rozsdaövezeti ingatlanok.
A lakhatási keresletet vidéken jelentősen alakíthatja az ipar. A BMW, a CATL és a Mercedes beruházásainak felfutása új raktárak mellett lakások, szálláshelyek, üzletek és közlekedési fejlesztések iránt is igényt teremthet, ami Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Kecskemét fejlődésében egyaránt fontos tényező lehet. A magyar logisztikai ingatlanállomány mintegy 6,5 millió négyzetméter, az első félévben hozzávetőleg 250 ezer négyzetméter új kapacitás jelent meg, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nettó kereslet ugyancsak 30 százalékkal, mintegy 367 ezer négyzetméterre emelkedett.
Budapesten 12,2 százalék az irodapiaci üresedési ráta, miközben 2026-ban újabb 480 ezer négyzetméternyi iroda készül el. Ezeket 80 százalékban már előzetesen bérbe adták, az új területek jelentős része azonban állami bérlőkhöz kapcsolódott, így az előzetes bérbeadottság önmagában nem mutatja a magánszektor keresletének erejét. A kereskedelmi ingatlanoknál idén mintegy 65 ezer négyzetméter átadása várható, további 170–180 ezer négyzetméternyi projekt pedig előkészítés alatt áll. A szállodáknál stabilabb a kereslet: az éves vendégéjszakaszám közelíti a 20 milliót, és évente mintegy 5–6 százalékkal nő.
A magyar szereplők ezekkel a tervekkel készülnek az október 5–7. között megrendezett müncheni EXPO REAL ingatlanpiaci kiállításra. Az IFK szervezésében megvalósuló közös standon fejlesztők, befektetők, a HIPA és az INPARK mellett Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Pécs is bemutatkozik, a CBRE szakmai támogatásával.
