Lefékeződött a lakásdrágulás Budapesten, nő az alku tere
Augusztusban országosan 0,6 százalékkal emelkedtek, Budapesten viszont 0,1 százalékkal csökkentek a lakásárak júliushoz képest. Az éves drágulás országosan 11,5, a fővárosban 6,7 százalékra lassult, míg tavaly augusztusban Budapesten még 21,5 százalékos növekedést mértek.
A fővárosi lendület megtörését mutatják az adásvételi adatok is: az V., VI. és VII. kerület használt téglalakásainál májusban még 27, a második negyedév egészében 18 százalékos éves drágulást mértek, júliusra lényegében eltűnt az éves különbség, augusztusban pedig az átlagos négyzetméterár 1,403 millió forint volt, 3 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi 1,447 milliónál.
Éves alapon valamennyi vizsgált térség gyorsabban drágult Budapestnél: Észak-Alföldön 15,3, Észak-Magyarországon 15,2, Pest megyében 13,4, Dél-Alföldön 12,6, Nyugat-Dunántúlon 12,5, Közép-Dunántúlon 11,5, Dél-Dunántúlon 10,3 százalékos volt az emelkedés.
Magasan állnak az árak, nő az értékesítési idő
A lassulás nem jelenti azt, hogy általánosan olcsóbbá vált volna a lakásvásárlás. Szeptember elején a budapesti használt lakások és házak medián négyzetméterára 1,41 millió forint volt, a megyeszékhelyeken 877 ezer forint. Az I., II., XII. és V. kerületben 1,77–2,03 millió forintos medián négyzetméterár jellemző, a XXIII. kerületben 949 ezer forint.
Az eladáshoz több idő kell: a belvárosban 81-ről 88, Pesten 79-ről 100, Budán 85-ről 92 napra nőtt az átlagos értékesítési idő egy év alatt. Budán a használt téglalakások átlagos négyzetméterára 1,598 millió, a belvárosban 1,403 millió, Pesten 1,095 millió forint volt.
Nagyobb lett az alkutér
Június–augusztusban országosan átlagosan 6,4 százalékkal maradt el a vételár az utolsó hirdetési irányártól. A házaknál 7,8, a paneleknél 3,8, a téglalakásoknál 3,4 százalékos alku alakult ki. Budapesten átlagosan 3 százalékot lehetett alkudni, a megyei jogú városokban 4,6 százalékot, a kisebb vidéki városokban 7 százalék fölé került az átlag, a községekben 8,3 százalékot engedtek.
A XIV. és XVI. kerületben a korábbi 3–5 százalékos alkuk 5–7 százalékra nőttek, a VI–IX. kerületben 10–15 százalékos engedmény is előfordult. Dél-Budán a vevők gyakran 10–15 százalékos engedményt kértek, amelyet az eladók többnyire elutasítottak.
Szélsőséges példák, ellenpéldák
Egy felújítandó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei házat májusban majdnem 11 millió forintért hirdettek meg, július közepén 4 millióért adtak el. Egy tavaly november óta hirdetett Jász-Nagykun-Szolnok megyei házért 12,5 millió helyett 6 milliót fizettek. Egy budapesti ház egy év alatt 100 milliós induló árról végül 50 millióért kelt el.
Ellenpéldák is akadnak: egy Békés megyei házat tavaly augusztusban 24,9 millióért hirdettek meg, majdnem egy évvel később 30 millióért értékesítettek. Egy Pest megyei ház és egy kelet-magyarországi megyeszékhely jó állapotú lakásának vételára is közel 10 százalékkal meghaladta az utolsó irányárat.
Lassuló albérletpiac, verseny a bérlőkért
A KSH–ingatlan.com lakbérindex augusztusban országosan 0,7, Budapesten 0,9 százalékos havi emelkedést mutatott; éves alapon 5, illetve 5,2 százalékos volt a növekedés. Szeptember elején Budapesten majdnem 10 ezer kiadó lakóingatlant hirdettek, közel 10 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A megyeszékhelyeken több mint 4 ezres kínálat mellett 15,6 százalékos éves visszaesést mértek.
Budapesten 260 ezer forint volt a medián lakbér. A VI. kerületben 290 ezerről 280 ezerre, a VIII.-ban 240 ezerről 229 ezerre csökkent egy hónap alatt. Debrecenben 220 ezer forintot kértek, szemben a tavalyi 240 ezerrel. Veszprémben 210 ezer, Győrben, Kecskeméten és Szegeden 200 ezer, Békéscsabán 120 ezer, Miskolcon 125 ezer forint volt a medián.
A szakértő szerint az év végén lejáró moratórium és a szabályozás további változásai befolyásolhatják a hosszú távra kiadott lakások kínálatát. A tervezett bérlakásprogram szintén átalakíthatja az erőviszonyokat, a nagyobb intézményi kínálat pedig tovább fokozhatja a versenyt a bérlőkért.
