Robotasszisztált műtét segített teherbe esni egy magyar nőnek
Egy 34 éves edző, akit a cikkben Katalinként említenek, több mint két évig próbált teherbe esni, mielőtt endometriózist diagnosztizáltak nála, és robotasszisztált laparoszkópiával megműtötték. A nő ma már a kilencedik hétben járó várandós, a módszer elterjedését azonban gátolja a robot magas ára és az, hogy kevés ilyen berendezés van a magyar egészségügyben.
Katalin és férje több mint két évig próbálkoztak gyermekáldással, ez idő alatt hat orvost jártak végig. A nő különböző diétákat és egy peteérést serkentő hormonkúrát is kipróbált, amelyet elmondása szerint rosszul adagoltak, és egy este a sürgősségi osztályon kötött ki, ahol kiderült, hogy veszélyes, akár hármas-négyes ikerterhesség is kialakulhatott volna nála. Az orvosok egymásnak ellentmondó magyarázatokat adtak: volt, aki hormonális zavart gyanított, más a férjénél kereste a hibát. Katalinnak közben ciklikus alhasi fájdalmai voltak, amelyeket több orvos azzal intézett el, hogy ilyen az alkata.
A fordulatot egy volt kolléganője hozta, aki Fülöp István szülész-nőgyógyászt ajánlotta neki. Az orvos már az első vizsgálaton felismerte az endometriózist, amelyben a méhnyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül is megtelepszik, és gyulladást, fájdalmat, összenövéseket okoz. Fülöp István arra is rávilágított, hogy a női eredetű meddőség 30 százalékában ez áll a háttérben.
A pár végül magánellátásban robotasszisztált laparoszkópiát választott. A beavatkozás során vékony kamerás méhtükrözéssel a méh üregét is átvizsgálták, ellenőrizték a petevezetékek átjárhatóságát, és eltávolították a kismedencei hegeket, valamint a mélyen infiltráló endometriózist. Fülöp István 25 éve operál hagyományos laparoszkóppal, bő fél éve robottal. Elmondása szerint mindkét technika alkalmas az endometriózis kezelésére, a robottal azonban precízebben lehet dolgozni, és a hasüreg olyan pontjait is el lehet érni, amelyeket hagyományos eszközökkel nehéz.
A felépülés gyors volt: Katalin egy éjszaka után hazamehetett, a teljes regenerációhoz az orvos szerint általában négy hét kell. Ezután hat hónapot kaptak a spontán próbálkozásra, Katalin azonban már az első hónapban teherbe esett. Az orvos szerint az ilyen műtét után a fájdalmak nagy valószínűséggel megszűnnek, és jelentősen javul a betegek életminősége. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem minden eset végződik így: ha a petevezetékek vagy a petefészkek állapota rossz, a legprecízebb műtét után sincs esély spontán teherbeesésre.
A ma elérhető legmodernebb sebészrobotról Bahrehmand Kiarash szülész-nőgyógyász, a Szent Magdolna Magánkórház robotsebészeti divíziójának orvosigazgatója beszélt. Elmondta, hogy a több karral dolgozó robot mellett már egynyílásos, úgynevezett single port robottal is operálnak, amelynél az összes eszközt egyetlen, néhány centis bemeneten vezetik be. A gépet a kórház júniusban elsőként helyezte üzembe Magyarországon. Arra a kérdésre, hogyan tanulják meg az orvosok a robotsebészetet, azt mondta, hogy a képzés külföldi elméleti tréninggel kezdődik, az első műtéteknél pedig külföldről érkező vagy hazai tapasztalt sebészek segítenek. Fülöp István tapasztalata szerint a hagyományos laparoszkópia biztonságos elsajátításához 50–100, a robotéhoz 25–50 műtét kell. Bahrehmand Kiarash úgy fogalmazott: már csak robottal operálna, mert látja, mennyivel gyorsabban épülnek fel a betegek.
Fülöp István a robotasszisztált műtét választásával kapcsolatban a jelentős árkülönbséget említette: a beavatkozás nagyjából kétszer annyiba kerül. A költséget az eszközök is növelik: míg egy klasszikus sebészeti eszközt akár 15 évig is lehet használni, a robot eszközei közül egyesek egyszer, mások nagyjából tízszer használhatók, utána a rendszer letiltja őket. Havi nagyjából 30 laparoszkópos műtétjének ma a kisebbik része robotos, anyagi korlátok nélkül viszont minden műtétjét robottal végezné. Az állami ellátásban 2022 óta van robotsebészet, de az orvos tudomása szerint azzal a kevés géppel, ami van, elsősorban a daganatos betegeket műtik. A sebészrobotok elterjedésének legnagyobb akadálya a finanszírozás.
Fülöp Istvánnál négy-hat hetet kell várni a hasonló robotos laparoszkópiás műtétre, amely magánellátásban akár milliós nagyságrendű tétel. Az orvos végül fontos üzenetet küldött: a fájdalmas menstruáció nem normális, és aki ilyet, fájdalmas együttlétet vagy a menstruáció alatt fájdalmas székelést, vizelést tapasztal, esetleg nehezen esik teherbe, annak érdemes endometriózisra szakosodott nőgyógyászhoz fordulnia.
