Ennyire közérthetően még nem mutatták be a Balaton egyik legnagyobb problémáját
Új kezdeményezés indult, amely a Balaton-partot veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését, az érintett területek állami tulajdonba vételét, valamint egy Balaton-védelmi alap létrehozását szorgalmazza a kormánynál. A kezdeményezés a Balaton-part védelméről szól.
Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke elmondta, hogy a part jelentős része, 55 százaléka már be van építve, a déli parton 75 százalék ez az arány. Minden méter beépítéssel szűkítjük a természetes partszakaszokat.
Az ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy a part a tó immunrendszere, védi és tisztítja az élőhelyet, összeköti a vizet a vízgyűjtő területtel. Ha ezt tönkretesszük, akkor megszüntetjük a Balaton természetes védelmi rendszerét. Természetes védelmi rendszer hiányában az ember beavatkozására van szükség, hogy megőrizzük a Balaton egészséges működését. Ez egyrészt nem biztos, hogy sikerülne, másrészt időt, pénzt és megfelelő technológiát igényel, tehát inkább a természetre kellene hagynunk a tó védelmét.
Az SOS Balatont kezdeményező szervezetek a Greenpeace Magyarország, a Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége.
Éger Ákos szerint amikor húsz-harminc éve az önkormányzatok fejlesztési területeket jelöltek ki a tó környékén, még nem lehetett látni, hogy ilyen jelentős mértékű lesz a part menti beépítés. Idén az éghajlatváltozás hatásai, a szárazság és a vízhiány rámutatott, hogy nincs kőbe vésve a tó életképessége, ezért az állam felelőssége a tudományos eredmények és a bekövetkezett változások tükrében felülvizsgálni a tó körüli beépítettséget.
A szervezet által közzétett térkép az épületek, kikötők, mólók, szilárd burkolatú utak, sétányok, valamint a vasút figyelembevételével mutatja be a Balaton-part beépítettségét. A parttól mért távolságot három körre bontották: a piros szín a közvetlen, a partvonaltól 10 méteren belüli beépítettséget jelöli, a narancssárga a 30 méteren belüli beépítettséget, amelynek határán belül a hatályos törvény szerint új építmény nem létesíthető, a sárga pedig a 100 méteres határt jelzi.
Összességében az alapbeállítással – a strandi kis épületekkel együtt – a part 22,5 százalékán találkozhatunk beépítettséggel 10 méteren belül, 46,1 százalékán 30 méteren belül, 78,6 százalékán 100 méteren belül. A part 21,4 százaléka beépítetlen. A strandok a part 18 százalékát fedik, a kikötők 12 százalékot. A számokhoz az OpenStreetMap adatait használták.
Éger Ákos elmondta, hogy a kezdeményezésük alapja a fonyódi, Pogány-völgyi beruházás volt. A kutatók úgy látják, ha az eredeti tervek alapján valósítják meg a fonyódi projektet, akkor beépítik a déli part egyik utolsó természetes vízbefolyását, ami az egész tóra hatással lehet.
Meg kell vizsgálni, hogy mely területeket kell megőriznünk és melyeket kellene helyreállítanunk a tó egészséges működéséhez. Arra kérjük a kormányt, hogy ne tekintse megváltoztathatatlannak azokat a beruházásokat, amelyek előkészítési vagy akár kivitelezési fázisban vannak – fogalmazott az ügyvezető elnök.
Az SOS Balaton kezdeményezői több minisztériumnak, valamint az alapvető jogok biztosának is levelet küldtek. A válaszok egy része már megérkezett, viszont ezek elsősorban a Balaton hosszú távú jövőjével foglalkoznak, nem a rövid távú beavatkozással.
Éger Ákos arra a kérdésre, hogy az SOS Balaton kibővíti-e az általa felkarolt ügyek körét, kifejtette: egyelőre csak a közvetlen tóparti beépítésekkel foglalkoznak, de a jövőben szélesedhet a témáik köre. Korábban arra kaptak ígéretet, hogy a Balatoni Vízparti Terv, a BATÉK felülvizsgálata elkezdődik, ez egy fontos lépés lehet. Az érintett közösségek alkotmányjogi panaszt is benyújtottak a BATÉK miatt. A Balatoni Vízparti Terv újragondolása az egyik eleme lehet a sokkal szigorúbb szabályozásnak.
Arra a kérdésre, hogy mi adhatná a szigorúbb szabályozás gerincét, az ügyvezető elnök hangsúlyozta: a civil szervezetek, a helyi közösségek és a tudományos szféra is abba az irányba mutat, hogy a megmaradt természetes területekre már nem szabad kiadni építési engedélyt, sőt meg kellene fontolni azt, amire Nyugat-Európában már van példa: visszabontani a már elkészült infrastruktúrákat, ez a visszavadítás folyamata.
Éger Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy uniós források egyre szélesebb körben elérhetők a természetközeli megoldások támogatására, ami a Balaton-parton is lehetőséget teremthet a financiális háttér megteremtésére. A társadalmi támogatottság adott lehet a Balaton védelme mögött: a 21 Kutatóközpont októberi felmérése szerint a többségnek elsődlegesek a természetvédelmi szempontok a gazdaságiakkal szemben, ha a tó környéki beruházásokról kell dönteni.
