Díszülést tartott az Országgyűlés az 1956-os forradalom 70. évfordulóján
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából pénteken délután 14 órától díszülést tartott az Országgyűlés a Parlamentben. Az ülést Forsthoffer Ágnes házelnök vezette, aki megkülönböztetett tisztelettel köszöntötte Baka András államfőt, valamint Magyar Péter miniszterelnököt, illetve az ülésen felszólalókat: Antonio Costát, az Európai Tanács elnökét, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Jens Stoltenberget, a NATO volt főtitkárát, Norvégia jelenlegi pénzügyminiszterét.
„Ma egy hetven évvel ezelőtti történelmi napra emlékezünk, melynek fénye és üzenete nem halványul el az idő múlásával, mert azon a napon olyasvalami történt, ami a világtörténelem meghatározó eseményévé vált. 1956-ban ezen a napon az ország szíve változásért dobogott” – kezdte beszédét a házelnök a történelmi zászlók bevonulását követően, majd felidézte az 1956. október 23-án történt eseményeket. Ezt követően az Országgyűlés korabeli fotókkal és filmrészletekkel idézte fel a forradalom eseményeit.
Az ünnepi beszédek sorát Baka András köztársasági elnök kezdte. Beszédében kiemelte: hetven évvel ezelőtt a magyar nemzet ítéletet mondott egy elnyomásra és hazugságra épülő rendszer felett, 1956. október 23-án emberek tízezrei vonultak az utcákra, hogy visszaköveteljék a szabadságot, az igazságot és az emberi méltóságot. Azon az októberi estén a Parlament előtt összegyűlt tömeg még nem tudhatta, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb pillanatának részese, és azt sem sejthette, hogy alig másfél hét múlva szovjet tankok indulnak meg a forradalom leverésére, a remény napjait pedig a megtorlás hosszú évei követik.
Az államfő szerint a forradalom erkölcsi ítélete nem a hatalom törvényeiből, hanem azokkal szemben született meg, abból a felismerésből, hogy az emberi méltóság minden hatalomnál előbbre való, és vannak jogok, amelyeket semmilyen önkény nem vehet el. Mint fogalmazott, azon a napon a magyarok nem egyszerűen változást követeltek, visszakövetelték a jogot, hogy maguk alakíthassák a sorsukat, az egyes emberek követeléseiből pedig egy nemzet akarata formálódott, és ezt a hangot az egész világ meghallotta.
Baka András beszédében a magyar felkelés nemzetközi támogatásának tanulságaira is felhívta a figyelmet. „Hetven évvel ezelőtt a magyarok a szabadság iránti közös vágyban találtak egymásra. Az elmúlt években azonban közéletünket egyre mélyebb ellentétek jellemezték. Ma már nem csak a közös célokban nem tudunk megegyezni, hanem abban sem, hogyan tekintsünk saját történelmünkre, mit tartsunk igazságosnak és milyen országot szeretnénk az utánunk következő nemzedékekre hagyni” – tette hozzá az államfő, hangsúlyozva a nemzeti összetartozás fontosságát.
Baka András után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke lépett a pulpitus mögé, aki a forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás kegyetlenségére hívta fel a figyelmet. „Tegyük fel magunknak a kérdést: a szovjetek miért léptek fel ilyen brutálisan, könyörtelen megtorlással számos ártatlan életet kioltva? A válasz egyszerű: féltek. Féltek az emberektől, akiknek állítólag a nevében léptek fel. Féltek attól, hogy ha a magyar emberek győzedelmeskednek, a demokrácia iránti vágy elterjed. És féltek, mert tudták, hogy miközben az elnyomás csak újabb elnyomás által maradhat fenn, a szabadság egy gyorsan terjedő futótűz” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
