Nyáry Krisztián: jobban jártunk volna, ha a kormány semmit sem csinál a könyvpiacon
Értesülések szerint 2027 elején kivezetik a könyvek árkötöttségét, a vásárlóknak azonban nem kell hatalmas árzuhanásra számítaniuk – mondta Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnökségi tagja az Indexnek adott interjújában. Hozzátette: az elmúlt években jobban jártunk volna, ha a kormány semmit sem csinál, hanem hagyja működni a könyvpiacot.
Az árkötöttségi szabályok 2024. október 1. óta hatályosak: az új könyveket a megjelenésüktől számított 365 napig legfeljebb tízszázalékos kedvezménnyel lehet árulni, a kiadók saját webshopjaiban is. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter 2026. június 11-én, az Ünnepi Könyvhét megnyitóján bejelentette a törvény alkalmazásának felfüggesztését, a jogszabály azonban azóta is hatályban van.
Nyáry szerint a kötött árnak pozitív és negatív hatásai is vannak. Valamiféle árkötöttséget továbbra is támogatna, de úgy módosítaná a törvényt, hogy meghallgassák a piac szereplőit. Kifejtette: az árkötöttséget annak idején maga a könyvszakma kezdeményezte, akkor még jóval kevésbé működött az internetes kereskedelem. A független kiadók panasza, hogy a kiadó a saját könyveit maga árulhassa, és ott nagyobb kedvezményt adhasson. Szükség lenne szabályozásra azokra a könyvekre is, amelyeket csak egy bizonyos pillanatig lehet azon az áron eladni.
A szakember szerint a szabályozás pozitívuma, hogy nem engedi lerövidülni a könyvek életciklusát, a Líránál pedig a forgalom növekedését érzékelték. A bevezetést ugyanakkor káros kapkodásnak nevezte, mert a pénzügyi év kellős közepén, a könyvpiac főszezonjában történt. Az MKKE elnöksége fél évvel ezelőtt arról döntött, hogy ebben a formájában vonják vissza a jogszabályt. Nyáry szerint hamar ki fog derülni, hogy voltak előnyei a szabályozásnak.
Arra a kérdésre, hogy sok kiadó a kötött árat okolja a gyengébb évért, azt válaszolta: a fogyasztók kimerültek, kevesebb pénz van a pénztárcájukban, és könyvet nem kevesebben vásárolnak, csak kevesebb könyv fogyott. Az árcsökkenéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: azokat a könyveket fogjuk olcsóbban kapni, amelyekre kisebb a vásárlói igény, hatalmas árzuhanásra nem számít. Korábban létezett egy általa parazita könyvkereskedelemnek nevezett jelenség is: egy-két fős családi vállalkozások árultak könyveket minden egyéb szolgáltatás nélkül, a lehető legkisebb árréssel.
Nyáry szerint az olvasók számának csökkenése nemzetközi trend, és a magyar gazdaság helyzetével is összefügg. A magyar felnőttek tíz-tizenöt százaléka sok könyvet olvas, ami jó arány, de a legszélesebb vásárlói réteg, amely évi két-három könyvet olvasott, évről évre csökken. Az államnak szerinte nem a piacot, hanem az olvasót kellene támogatnia, például a pedagógusokat és a közművelődésben dolgozókat. A könyvpiacért és irodalomért felelős helyettes államtitkár, Berg Judit ősszel minden piaci szereplővel egyeztet.
A fóliázást előíró kormányrendeletről Nyáry azt mondta: a gyakorlatban nem ellenőrzik, a kiadók és terjesztők mégis inkább ki sem teszik a boltokba az érintett köteteket. A jogszabályt jogalkotási torzszülöttnek nevezte, amely szerinte durva öncenzúrához vezetett, és semmi köze nem volt a gyerekvédelemhez. Az Európai Unió Bírósága a keretjogszabályt is az uniós joggal összeegyeztethetetlennek találta. Nyáry reméli, hogy a rendeletet mielőbb visszavonják, időpontot azonban még nem tud.
Magyar Péter miniszterelnök a Partizánnak adott interjújában azt mondta, hogy könyvesbolti látogatásai során nem találkozott fóliázott könyvekkel, és a kormány jelenleg nem tervezi módosítani a szabályozást. Az Országgyűlés 2026. október 13-án kivette a gyermekvédelmi törvényből az LMBTQ-tartalmakra vonatkozó korlátozásokat, a rendelethez viszont nem nyúltak.
