Robotrendőr és családi robotok – Kínában jártunk
Egy kínai kereszteződésben robotrendőr ad jelzéseket az autósoknak, néhány kilométerrel arrébb pedig már a háztartásokba szánt humanoidokat mutogatják. Sanghajból Wuhuba utazva a Chery autógyártó rendezvényén testközelből láthattuk, hogyan képzelik el a kínai fejlesztők a robotokkal közös mindennapokat. A technológia látványos, a kérdések viszont hétköznapiak: ki felel egy robot hibájáért, rábíznánk-e a nagyszüleinket vagy a gyerekeinket, és szeretnénk-e kamerákkal felszerelt gépet a nappalinkba?
Fehér sapka, láthatósági mellény – és kerekek
Wuhu egyik kereszteződésében fehér sapkát és láthatósági mellényt viselő alak ad jelzéseket az autósoknak. A forgalom halad, a rendőr kinyújtott karral mutatja az irányt – csakhogy a lába helyén kerekeken guruló platform található. Az egészben talán az a legfurcsább, hogy a robotrendőr jelenléte szinte természetesnek hat a forgalomban.
A Cheryhez tartozó AiMOGA Robotics januárban állította szolgálatba R001-es robotját. A gép a közlekedési lámpákkal összehangolva ad jelzéseket, és emberi rendőrök munkáját segíti. A gyártó tájékoztatása szerint egyelőre nem érdemes teljesen a gépre hagyatkozni: a robot jelenleg a lámpákkal összehangolt forgalomirányításban és a szabályszegők figyelmeztetésében segít, a bonyolultabb helyzetek és a vészhelyzeti koordináció továbbra is az emberi rendőrök feladata.
Emberi arcok, gépi testek
A wuhui bemutatóterületen két sorban álltak a fehér-kék humanoid robotok. Néhányuknak hosszú haja, emberi arca és lila szemüvege volt, közelről viszont látszottak a műanyag borítások, a mechanikus ízületek és a mellkasba épített kamerák. A bemutatón robotkutyák és robotápoló is szerepelt; utóbbit a fejlesztők betegirányításra és tájékoztatásra szánják, nem orvosi döntések meghozatalára.
A családtag, aki mindent megjegyez
Az október 21-i bemutatón a Chery robotikai vállalata egy másik célközönségnek szánt gépet állított a középpontba. A 90 centiméter magas, 18 kilogrammos Mobo nem gyári munkára vagy forgalomirányításra készült, a gyártó családi társként mutatta be. A több mint húsz nyelven kommunikálni képes robot a fejlesztők szerint felismeri a családtagokat, megjegyzi szokásaikat, mesélhet a gyerekeknek és emlékeztethet a napi teendőkre.
Egy egyedül élő idős embernek Mobo minden reggel szólhat, hogy ideje bevennie a gyógyszerét – attól azonban, hogy a robot figyelmeztetett, még nem biztos, hogy a gyógyszert valóban bevették. A Mobo hosszú távú memóriával is rendelkezik a gyártó közlése szerint; ez kényelmes lehet, ha megjegyzi, hova tettük a kulcsunkat, kevésbé megnyugtató, ha a kamerák és mikrofonok olyan családi beszélgetésekhez is hozzáférhetnek, amelyeket még a szomszédnak sem mesélnénk el. Felmerül, hogy ki férhet hozzá az összegyűjtött adatokhoz, meddig tárolják azokat, és mi történik velük, ha eladjuk vagy lecseréljük a robotot. A vállalat adatvédelmi megoldásokat ígér, ezek működését azonban a bemutató alapján nem lehetett függetlenül ellenőrizni.
Ma még Kína, holnap Magyarország?
A humanoid robotok gyártása Magyarországon is megjelenhet. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter egy interjúban a robotikát az ország egyik lehetséges gazdasági kitörési pontjának nevezte, és úgy fogalmazott, „nekünk erre az iparágra rá kell kapaszkodnunk, rá kell fókuszálnunk”. A tárcavezető szerint komoly eredmény lenne, ha Magyarországra sikerülne idehozni egy neves gyártó humanoidrobot-gyárát vagy alkatrészüzemét, esetleg a hazai vállalatok szenzorokkal, motorokkal és a robotok mozgását biztosító alkatrészekkel kapcsolódhatnának be a nemzetközi gyártásba. A miniszter a következő négy év egyik fontos célkitűzésének nevezte ezt a lehetőséget, hangsúlyozva, hogy a robotika az akkumulátorgyártással szemben nagyobb hazai hozzáadott értéket teremthet. Ehhez azonban előbb beruházókra, fejlesztésekre és konkrét megállapodásokra lenne szükség.
