Titokban megszűnhet a közszolgálati dolgozók évi egymillió forintos lakhatási támogatása
A 2027-es költségvetési tervek szerint kivezethetik a közszolgálati dolgozók évi egymillió forintos lakhatási támogatását, amelyet idén 186 ezren vettek igénybe albérleti díjuk vagy lakáshitelük törlesztésére. A Portfolio beszámolója szerint erre Kármán András pénzügyminiszter egy múlt heti háttérbeszélgetésen bemutatott prezentációjából lehet következtetni.
A 2027-es költségvetési tervek már nem számolnak a támogatás folytatásával, ami akár 200 ezer embert is érzékenyen érinthet. A konstrukciót idén 186 ezren vették igénybe, a jogosultak döntő többsége egymillió forint értékben jutott hozzá a segítséghez. Az összeget lakásbérleti díjra vagy lakáshitel-törlesztésre lehetett fordítani, így a támogatás közvetlenül csökkenthette a háztartások lakhatási kiadásait, illetve a hitellel rendelkezők havi pénzügyi terheit.
A konstrukció már a bevezetésekor sem jelentett feltétel nélküli, hosszú távú jogosultságot. A vonatkozó szabályozás szerint a támogatás csak abban az évben vehető igénybe, amelyben a szükséges forrás rendelkezésre áll a központi költségvetésben, így a folytatás minden évben a költségvetési fedezettől függött. A jelenlegi tervek alapján a kormány nem biztosítaná a következő évi finanszírozást, így a támogatás mindössze egy év után megszűnhet.
A változás főként azoknak okozhat problémát, akik a lakhatási kiadásaik tervezésekor már számoltak az éves egymillió forintos segítséggel, vagy a támogatást lakáshitelük törlesztésére fordították. Számukra a kieső összeg a háztartási költségvetés újratervezését teheti szükségessé.
Szigorúbb feltételekkel folytatódhat a kedvezményes lakáshitelezés
A lakhatási támogatás kivezetése mellett a kedvezményes lakáshitelek rendszerében is jelentős változások jöhetnek. A tervek szerint megszűnik az Otthon Start Program, amelyet a kormány egy szűkebb jogosulti kör számára elérhető, Wekerle Plusz nevű konstrukcióval váltana fel. Az új program a jelenlegi elképzelések alapján több ponton szigorúbb feltételeket szabna.
Használt lakások vásárlásakor a kamattámogatott hitel kamata a jelenlegi 3 százalékról 5 százalékra emelkedne. Emellett a 41 év felettiek, valamint azok sem lennének jogosultak a konstrukcióra, akik már legalább 50 százalékos lakástulajdonnal rendelkeznek. Becslések szerint a feltételek módosítása 35-50 százalékkal is csökkentheti a jogosultak számát.
Ez különösen azok számára jelenthet hátrányt, akik a jelenlegi programban még kedvezőbb kamattal juthatnának lakáshitelhez, az új rendszerben viszont már nem felelnének meg a követelményeknek. A kamatemelés az újonnan hitelt felvevők terheit is növelheti: azonos hitelösszeg és futamidő mellett az 5 százalékos kamat magasabb törlesztőrészletet jelent a 3 százalékosnál, ami szűkítheti a lakásvásárlók mozgásterét, és befolyásolhatja azt is, mekkora értékű ingatlan megvásárlását engedhetik meg maguknak.
Az építkezéseket érintő szabályozás szintén bizonytalanságot okozhat. Az építési törvény tervezett módosítása 2026. december 31-ig korlátozná az Otthon Start Programhoz kapcsolódó, kiemelt lakásépítési beruházások építési engedélyezését. A korlátozás késleltetheti az érintett projektek előrehaladását, ami a lakásvásárlók számára is hosszabb várakozási időt jelenthet, emellett az építési engedélyek számának visszaeséséhez is hozzájárulhat.
Az anyák adómentességének korlátozása is csökkentheti a családok jövedelmét
A tervek szerint az anyák személyijövedelemadó-mentességének változása szintén szűkítheti a családok pénzügyi mozgásterét. A lakhatási támogatás megszüntetése, a kedvezményes lakáshitel feltételeinek szigorodása és az új lakások építését érintő korlátozások együttesen késleltethetik egyes beruházások megvalósulását, és csökkenthetik az érintett családok jövedelmét.
