Téves hegyriasztást kapott a levegőben egy magyar kapitány – így oldották meg a helyzetet
Utazómagasságon repült egy magyar légitársaság gépe, amikor a fedélzeti rendszer arra figyelmeztette a pilótákat, hogy hegy van előttük. Pajor Dávid kapitány és pilótaoktató beszámolója szerint a repülőgép hamis navigációs adatot kapott, ezért riasztott tévesen.
A kapitány az Óbudai Egyetem podcastjában idézte fel az esetet. Elmondása szerint a rendszer tévesen úgy érzékelte, mintha mindössze húsz méteren repülnének, miközben valójában nagy magasságban haladtak.
A veszélyes terepközelségre figyelmeztető jelzésnél a pilótáknak emlékezetből kell végrehajtaniuk a begyakorolt eljárást, nem kézikönyvet lapozgatniuk – ezt nevezik a szakmában memory itemnek. Ilyenkor azonnal emelkedni kell. Csakhogy utazómagasságon egy téves riasztásra indított hirtelen emelkedés maga is problémát okozhat: ha felettük másik repülőgép halad, a manőver azon is figyelmeztetést válthat ki.
A személyzetnek ilyenkor azt az ellentmondást kell feloldania, hogy a riasztás az évek óta gyakorolt, azonnali beavatkozást követeli, miközben a tényleges repülési helyzet ezt nem indokolja. „De itt nincsen hegy” – érzékeltette a dilemmát Pajor Dávid.
Elmondása szerint amikor két-három éve megjelentek ezek a megtévesztő jelzések, a pilóták jellemzően felismerték a rendellenességet, és az indokolatlan emelkedés helyett az érintett rendszer kikapcsolása mellett döntöttek. Ilyenkor azt is fel kell ismerni, hogy a veszélyre figyelmeztető rendszer téves adatokból dolgozik.
A kapitány szerint ez jól szemlélteti, miért fontos, hogy a pilóták értsék a fedélzeti berendezések működését, és össze tudják vetni a jelzéseiket a tényleges repülési helyzettel.
A jelenség nem kizárólag európai probléma: dél-koreai repülőgépeket is érintett már GPS-zavarás a szöuli védelmi minisztérium közlése alapján. A megtévesztő helyadatok a hajózásban is okoznak gondot: a Hormuzi-szorosnál például a szárazföldre kerülő hajókat mutattak a nyomkövető rendszerek.
A podcast a mesterséges intelligencia repülésben betöltött szerepét is vizsgálta, a felidézett téves riasztás azonban hagyományos fedélzeti rendszert érintett. Az automatizálás és a mesterséges intelligencia nem ugyanaz. Pajor Dávid hangsúlyozta, hogy a repülőgépek megfelelő feltételek mellett régóta képesek automatikusan leszállni, ez azonban önmagában nem teszi feleslegessé a személyzetet.
„Mi nem csak kiegészítjük egymást, de mi egymást is ellenőrizzük” – mondta a két pilóta szerepéről. Elmondta, hogy félévente szimulátoros képzésen gyakorolják a meghibásodások kezelését, olyan összetett helyzeteket is kapnak, amelyekben több rendszer hibája jelentkezik egyszerre, ezért az egyes utasítások következményeit együtt kell mérlegelniük.
A kapitány a pilóták szerepének jelentős átalakulását évtizedes távlatban képzeli el. Abból indul ki, hogy a most gyártott utasszállítókat továbbra is kétpilótás működésre tervezik, és ezek még hosszú ideig szolgálatban maradhatnak.
