Eltűnőben a magyar kukorica, ijesztő számokat tárt elénk az agrárkamara
Két év alatt csaknem 285 ezer hektárral zsugorodott a kukorica termőterülete Magyarországon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint egyre több gazda fordul el a növénytől, a visszaesés Békés vármegyében már a 60 százalékot is eléri. A változás 2027-ben is folytatódhat, és már a takarmányipar is alkalmazkodik hozzá.
Míg 2024-ben még 874 040 hektáron termesztettek kukoricát Magyarországon, idén már csak 589 157 hektáron – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adataiból. Ez két év alatt 284 883 hektáros, közel 33 százalékos visszaesés. Csak az elmúlt egy évben több mint 163 ezer hektárral csökkent a terület.
A legnagyobb arányú változást Békésben mérték, ahol 85 265 hektárról 34 179-re, vagyis 60 százalékkal zsugorodott a kukoricaterület. Bács-Kiskunban 61 840-ről 28 973 hektárra, Csongrád-Csanádban 36 402-ről 17 129 hektárra esett vissza – mindkét helyen 53 százalékkal. Hevesben a terület közel fele, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig több mint 40 százaléka esett ki a kukoricatermesztésből.
Az ország minden vármegyéjében csökkenést mutat a kamarai táblázat, de messze nem azonos ütemben. Vasban mindössze 4, Szabolcs-Szatmár-Beregben 13 százalék a mérséklődés, utóbbi így 76 600 hektárral az ország legnagyobb kukoricaterületével rendelkezik. A tendenciát a Központi Statisztikai Hivatal 2026-os felmérése is megerősíti: a kukoricaterület már a 600 ezer hektárt sem éri el.
A gazdák más növények felé fordulnak
„Mint az adatokból is látszik, egyre több termelő hagy fel a kukoricatermesztéssel” – írta a NAK. A gazdák egyre inkább az ősszel vetett növényeket választják, mert azok jobban hasznosíthatják a téli csapadékot, és még a nyári hőhullámok előtt vagy azok kezdetén betakaríthatók.
A baj azonban nem csupán a megművelt terület nagysága. Az Agrárközgazdasági Intézet október 8-i állapotot rögzítő adatai szerint az addig betakarított kukoricánál hektáronként mindössze 2,9 tonnás átlagot mértek, 36,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
A kamara szerint az öntözés terjedését egyszerre akadályozzák a vízügyi infrastruktúra hiányosságai és a rendelkezésre álló víz szűkössége. A talaj vízmegtartásának javításához technológiai tudásra, képzésre és célzott támogatásra is szükség lenne.
A NAK arra számít, hogy 2027-ben is folytatódhat a növényváltás, de ennek mértékét nem tudja előre megbecsülni. Közben a takarmányipar fokozatosan más alapanyagokat épít be a kukorica helyett a receptjeibe. Idén a szálas tömegtakarmányok – például a széna – hiánya még nagyobb gondot okozott.
A gazdák alkalmazkodását ugyanakkor a gazdasági környezet is nehezíti. A termelők szerint a növényváltás nem könnyű: az új technológiákhoz és a gazdaságok átalakításához időre és pénzre is szükség van.
