Kapitány István súlyos NER-es hitelekről tett bejelentést, de lehet, hogy nincs is gazdasági kár
Súlyos szabálytalanságok, kockázatos hitelek és közel 1300 milliárd forintnyi, feljelentéssel érintett finanszírozás – ezt tárta a nyilvánosság elé a Kapitány István vezette minisztérium az Eximbank korábbi működésével kapcsolatban. A bank pénzügyi számai azonban egyelőre nem utalnak arra, hogy a kifogásolt ügyletekből hasonló nagyságrendű veszteség keletkezne.
Az új vezetés mindössze 14 milliárd forint pótlólagos céltartalékról számolt be, és a pénzintézet stabilitását sem látja veszélyben. Ha a kifogásolt hitelek várhatóan megtérülnek, akkor azt kell tisztázni, milyen szabálytalanságok és esetleges vagyoni hátrányok miatt történtek a feljelentések.
Közel 1300 milliárd forintnyi ügylet került célkeresztbe
A tárca szerint az állami pénzintézet több olyan finanszírozást is jóváhagyott, ahol a kihelyezett pénzekhez képest rendkívül magas volt a kockázat, a biztosítékok pedig nem nyújtottak megfelelő védelmet. Egyes ügyleteknél a bank belső szabályaitól is eltértek, más esetekben nem az igazgatóság, hanem közvetlenül kormányzati döntés alapján került sor a finanszírozásra.
A kormány összesítése szerint a minisztériumok 63 ügyben tettek feljelentést, összesen 4006 milliárd forintnyi közpénzt érintve. Ebből hat ügylet, együttesen 1289 milliárd forint kapcsolódik biztosan az Eximbankhoz. A kifogásolt finanszírozások között szerepel a Ganz-MÁVAG 640 milliárd forintos egyiptomi vasútikocsi-üzlete, a 360 milliárdos északmacedón államhitel, az Indotek-csoporthoz kapcsolódó 110 milliárdos kötvényfinanszírozás, a Duna Aszfalt 63 milliárdos afrikai projektje, a Sofitel luxushotel mintegy 60 milliárdos finanszírozása, valamint az Exportösztönző Magántőkealapba befektetett 56 milliárd forint. Ezek az ügyletek teljes értékét jelölik, nem az elvesztett pénz összegét.
Mit mutatnak a bank számai?
Kiss Zalán, az Eximbank új elnök-vezérigazgatója november 11-én arról számolt be, hogy hamarosan lezárul a júliusban megkezdett átfogó átvilágítás, amely a bank pénzügyi, jogi, működési és döntéshozatali folyamataira, valamint a hitelek és tőkebefektetések kockázataira is kiterjed. Az új vezetés nem látja veszélyben a pénzintézet prudens működését, és sem tőkepótlásra, sem további likviditás bevonására nincs szükség.
A bank 2025-ös, IFRS szerint összeállított egyedi pénzügyi beszámolója szerint a céltartalékok között 2024. december 31-én 1,2 milliárd, 2025. december 31-én 4,7 milliárd forint szerepelt. A 2025 végi összegből 2,97 milliárd forint folyamatban lévő peres ügyekhez, 1,26 milliárd forint egyéb kötelezettségekhez kapcsolódott, az IFRS 9 szerinti hitelnyújtási és garanciakötelezettségekre képzett céltartalék pedig mindössze 417 millió forint volt.
A hitelkövetelések veszteségeit a bank nem ezen a mérlegsoron, hanem a követelések értékvesztéseként mutatja ki. A részletes beszámoló alapján az Eximbank 2025 végén összesen 69 milliárd forintnyi értékvesztést tartott nyilván, egy évvel korábban ez az állomány 65,8 milliárd forint volt. A 2025 végi összegből 52,2 milliárd forint az egyéb ügyfelekkel szembeni követelésekhez, 12,9 milliárd forint az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott vállalati kötvényekhez kapcsolódott.
Mi kellene a teljes képhez?
Az adatok a bank teljes érintett pénzügyi állományára vonatkoznak, nem kizárólag arra a hat ügyletre, amelyek miatt feljelentés történt. A legfontosabb kérdés ezért az, hogy a korábban elszámolt közel 70 milliárd forintos értékvesztési és céltartalék-állományból mennyi kapcsolódik a minisztérium által kifogásolt finanszírozásokhoz, és ehhez képest pontosan mire volt szükség a most bejelentett további 14 milliárd forintra.
Ehhez ismerni kellene az egyes ügyletek ténylegesen fennálló kitettségét, a már elszámolt értékvesztéseket, a biztosítékok értékét, az állami garanciák hatását és az esetleges költségvetési terheket. Az Eximbank egyes finanszírozásai mögött közvetlen állami kezességvállalás áll, ami csökkentheti a bank várható veszteségét, ugyanakkor az állami költségvetés oldalán továbbra is jelentős kötelezettséget jelenthet.
A rendelkezésre álló nyilvános adatok alapján egyelőre nem lehet megalapozottan kijelenteni sem azt, hogy a feljelentéssel érintett finanszírozások jelentős gazdasági kárt okoztak, sem azt, hogy a kifogásolt döntéseknek nem voltak pénzügyi következményeik. Nagy téttel bírhat az Eximbank következő könyvvizsgálói jelentése, amelynek a veszteségbecslések megalapozottságát is vizsgálnia kell.
