Választási győzelemmel helyettesíti a harctéri sikereket Putyin
Háború, ukrán dróntámadások, üzemanyaghiány és romló gazdasági helyzet közepette került sor az oroszországi parlamenti választásokra. Az előre borítékolható volt, hogy Vlagyimir Putyin elnök pártja nyeri a voksolást, méghozzá a Kreml által kívánt arányban. A választás körüli trükkök, betiltások és keménykedés azonban arra utalnak, hogy megszűnőben van a háborúpárti konszenzus az orosz társadalomban.
A mozgósítás volt a cél, nem a győzelem
Szeptember 18. és 20. között rendezték meg az orosz parlamenti választásokat, amelyeken a Szövetségi Gyűlés alsóháza, az Állami Duma mind a 450 képviselői helyéről döntöttek a szavazók. A választást senki sem tartja demokratikusnak, szabadnak vagy tisztának. Tatjana Sztanovaja, az R. Politik elemzőcég alapítója szerint erre a választásra mindenekelőtt magának Putyinnak volt szüksége, hogy megerősítse saját és az ország által folytatott háború legitimitását egy olyan időszakban, amikor romlik a közhangulat, és Moszkva sokat aggódik a közvélemény-kutatások miatt.
A cél az lehetett, hogy minél magasabb részvételi arányt és választási győzelmet állítsanak elő, bármilyen eszközzel. Putyin ezért ezúttal belevetette magát a kampányba, és nyilvános tévébeszédet is tartott. Bendarzsevszkij Anton kül- és biztonságpolitikai szakértő szerint az orosz rendszerben alapvetően az elnökválasztás fontos, de a mostani voksolásnak is meg kellett mutatnia, hogy Oroszországban továbbra is demokrácia van. A 2017-es 47 és a 2021-es 51 százalék után idén a részvételi arány majdnem elérte a 60 százalékot.
Az online voksolóknak nyereményeket ígértek, Csecsenföldön pedig Kadirov valószínűleg kevésbé finom eszközökkel ért el ismét Észak-Koreához méltó választási győzelmet. A választás iránti érdeklődés ugyanakkor mélypontra süllyedt: nem voltak nagygyűlések, a plakátok csak kis számban jelentek meg az utcán, egyes jelentések szerint pedig több tévévita azért maradt el, mert nem jöttek el a résztvevők.
Papírforma szerint nyert az Egységes Oroszország
A voksolást Putyin pártja, az Egységes Oroszország nyerte, amely ezúttal 349 helyet szerzett a Dumában. Ez 25 hellyel több, mint korábban, és továbbra is kényelmes, kétharmados többséget jelent. A koalíciós partner LDPR és az őket kívülről támogató erők mandátumaival együtt megvan a négyötöd is. Második helyen az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja végzett 37 hellyel a korábbi 57 helyett, a harmadik a Liberális Demokrata Párt lett 23 székkel, négy helyet szerzett az Igazságos Oroszország, 19 széket pedig az Új Emberek Pártja.
A választás akkor vált teljesen tét nélkülivé, amikor a hatalom eltiltotta az indulástól a Jabloko nevű rendszerellenes liberális alakulatot. Bendarzsevszkij szerint a kizárás jól mutatja, hogy a Jabloko sikeres lett volna: a betiltás előtt közvetlenül hirtelen ugrottak 10 százalék fölé, miközben más jelentések szerint Putyin pártjának valódi támogatottsága 30 százalék alatti volt.
Harctéri győzelmek helyett győzelem a szavazófülkében
Putyin népszerűsége a Levada Központ legújabb mérése szerint hat százalékpontot esett az utóbbi időben, igaz, ez így is 74 százalékot jelent. 70 százalék szerint azonban mindennek ellenére rossz irányba mennek a dolgok. A társadalom a háború kérdésében is kiénekelni látszik a Kreml kánonjából: 59 százalék már a béketárgyalások megkezdését támogatná, és csak 31 százalék szeretné a harcok folytatását.
Egyes hírek szerint a Kreml azért akarta megtartani és megnyerni a választásokat minél előbb és minél kevesebb zajjal, mert hamarosan nagyarányú kényszersorozásra kerül majd sor. A New York Times cikke szerint az oroszok 60 százaléka látja úgy, hogy környezete szorong és feszült, ami rekordszám. A benzinkutakon ellátási problémák vannak, egyre több dróntámadás éri az orosz hátországot ukrán részről, sokan pedig attól félnek, hogy a Kreml további politikai szigorításokat léptet életbe.
