Orbán Viktor szövetségesei nagy dobásra készülnek, Brüsszelben semmi sem maradna a régi
Marine Le Pen kampányának elstartolása és az AfD kiszivárgott stratégiai dokumentuma ismét előtérbe hozta a kérdést: mit kezdenének a két legfajsúlyosabb uniós tagállam szuverenista pártjainak vezetői az Európai Unióval, ha kormányzati helyzetbe kerülnének? A Nemzeti Tömörülés és az AfD egyaránt kevesebb hatalmat adna Brüsszelnek, de abban már jelentős különbségek vannak, meddig mennének el.
Erősödő hazai pozíciók, súlyos konfliktusok
Le Pen a legfrissebb felmérésekben 32–33,5 százalék között mozog, az AfD népszerűségét 29,5–30 százalék körülire teszik. A német párt szeptemberben történelmi győzelmet aratott Szász-Anhaltban, de a többi politikai erő által köré vont közéleti „tűzfalat” nem tudta áttörni. Weidel több mint 420 ezer feltört belső e-mail alapján került botrány középpontjába: a német sajtó szerint már 2017 nyarán tudhatott egy 132 ezer eurós szabálytalan kampánytámogatásról, a pártot korábban 396 ezer euróra bírságolták.
A Patrióták Európáért tavasszal elveszítette a hivatalban lévő kormányfőt, Orbán Viktort. A frakciót pénzügyi vita is terheli: az Európai Parlament ellenőrzése szerint a jogelőd Identitás és Demokrácia 2019–2024 között legalább 4,33 millió eurónyi parlamenti forrást költhetett el szabálytalanul. Az Európai Parlament júliusban kezdeményezte az ESN uniós nyilvántartási és finanszírozási feltételeinek vizsgálatát.
Kevesebb Brüsszel, több nemzetállam
Mindkét párt elutasítja az EU föderális irányú fejlődését. A Nemzeti Tömörülés a „nemzetek Európáját” vázolja fel, az AfD a „hazák Európájáról” beszél. A fő különbség abban van, mi történjen, ha az unió nem hajlandó ebbe az irányba változni.
Frexit már nem opció
Le Pen ma már nem akarja Franciaországot kivezetni sem az EU-ból, sem az eurózónából: az unión belüli hatalmi egyensúlyt fordítaná meg. Októberben bemutatott gazdasági programjában több mint 11 milliárd euróval csökkentette volna Franciaország éves uniós befizetését, majd a nettó hozzájárulás évi ötmilliárd eurós maximalizálását javasolta; a francia parlament végül 30,9 milliárd eurós bruttó befizetést hagyott jóvá 2027-re.
Az AfD hivatalos álláspontja radikálisabb: végső esetben Németország kilépését tartja szükségesnek. A kiszivárgott stratégiai dokumentum szerint azonban először az alapszerződések újratárgyalását követelnék, mentességekkel a migráció, a fiskális szabályok és a közös hitelfelvétel területén; népszavazás csak kudarc esetén következne.
Közös piac igen, transzferunió nem
Le Pen számára az euró elhagyása nincs napirenden, októberben az Európai Központi Bank aktívabb szerepét sürgette. Az AfD programja továbbra is kritikus az euróval szemben, de az új dokumentumban annak elutasítása már nem alapvető követelmény. Mindkét párt megtartaná a közös piacot, de ellenzi a közös adósságra és állandó transzferekre épülő fiskális uniót.
Migráció és külpolitika
Migrációs téren kisebb a távolság: mindkét párt erősebb külső határvédelmet és nagyobb tagállami ellenőrzést akar. A remigráció fogalmát az AfD nyíltan használja, Le Penék kerülik. A külpolitikában közös alapelvük, hogy Európa működjön együtt, de ne váljon a tagállamok fölött álló önálló szereplővé.
Reform vagy B terv?
Le Pen modelljében az EU megmaradna, de gyengébb Bizottsággal, erősebb tagállamokkal és szélesebb vétójoggal. Az AfD programja szerint az unió átalakíthatatlansága esetén Németország kilépne, az új stratégiai tervezet azonban ezt a különbséget kezdi elmosni. Le Pen számára az EU az átalakítandó keret; Weidel pártja számára még mindig csak az egyik lehetséges, végső soron elhagyható együttműködési forma.
