Schmidt Mária visszautasította a Terror Házát ért bírálatokat, majd lekommunistázta Romsics Ignácot
Hosszú Facebook-bejegyzésben reagált Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Romsics Ignác történész kritikájára. Romsics szerint az 1956-os forradalom bemutatásakor a Terror Háza narratívájában túl nagy hangsúlyt kapott a terror és a pesti srácok szerepe. Schmidt a bejegyzésben a Kádár-rendszerről és Orbán Viktor politikájáról is kifejtette véleményét, Romsicsot pedig kommunistának nevezte.
Schmidt Mária szerint tudatos döntés volt, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára készült megemlékezésekben a pesti srácok és lányok kerültek a középpontba. Úgy véli, a forradalom nem a politikai elit belügye volt, hanem a magyar emberek szabadságküzdelme. „1956 az egész magyar nép forradalma és szabadságharca volt, nem pedig az eliteké. Nem kommunista belügy volt!” – írta közösségi oldalán a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki szerint fontosabb volt bemutatni a magyar emberek bátorságát, mint a kommunista politikusok szerepét.
Romsics Ignác azt kifogásolta, hogy a Terror Háza kiállítása szerinte túlságosan a terrorra szűkíti az 1945 utáni magyar történelmet, miközben nem mutatja be kellő súllyal a forradalom különböző szereplőit, köztük Nagy Imrét és Bibó Istvánt. Schmidt erre úgy reagált, hogy a forradalom igazi hősei nem a politikai vezetők, hanem azok az emberek voltak, „akiknek az akarata és cselekvése egy irányba: a Szabad Magyarország irányába mutatott”.
Kádár János megítélésén is összevesztek
A bejegyzés egyik legélesebb része Romsics Kádár Jánosról tett kijelentését érinti. Schmidt szerint a történész elfogadhatatlanul enyhe kifejezést használt, amikor a kommunista vezető hatalomra kerülésének kezdetét „csúnya” időszakként jellemezte. „Egy autóbaleset tud csúnya lenni, de több száz honfitársunk kivégzése, 200 ezer ember emigrációba kényszerítése, tízezrek bebörtönzése, milliók másodrendű állampolgárrá való minősítése és a magyarok forradalmának és szabadságharcának elárulása, valamint egy idegen hatalom szolgálatába állása mindennek nevezhető, csak épp »csúnyának« nem” – fogalmazott.
Schmidt azt is felrótta Romsicsnak, hogy szerinte nem beszélt kellő súllyal Kádár felelősségéről, illetve arról, hogy a kommunista vezető a Rákosi-rendszer belügyi vezetőjeként is részt vállalt a törvénytelen politikai üldözésekben. A történész az akadémiai világot is bírálta, és ismét az utolsó sztálinista intézménynek nevezte a Magyar Tudományos Akadémiát. Álláspontja szerint a történettudomány természetes része a történelmi szereplők megítélésének változása, az ettől eltérő véleményeket azonban szerinte egyes történészek nem fogadják el.
Orbán Viktort is megvédte
Schmidt Mária Romsics Orbán Viktorról megfogalmazott kritikájára is reagált. A történész szerint Kádár a társadalom integrálására törekedett, míg Orbán a társadalmi ellentétek mélyítésével és csoportok szembeállításával építette fel rendszerét. Schmidt ezt súlyos aránytévesztésnek nevezte, és hangsúlyozta a két politikai rendszer közötti különbségeket. „Kádár egy diktátor volt, akinek a hatalmát a hazánkban állomásozó szovjet hadsereg szavatolta” – írta, majd hozzátette: Orbán Viktort demokratikus választásokon választották meg, és mindkét választási veresége után békésen adta át a hatalmat.
A bejegyzés végén Schmidt ismét egyértelművé tette, hogy a történelmi és politikai kérdésekben nem ért egyet Romsiccsal. „Én antikommunista voltam és maradtam. Romsics kommunista volt és maradt” – fogalmazott. A posztot azzal zárta, hogy büszkén vállalja a köztük lévő nézetkülönbségeket: „Soha nem voltunk egy platformon, és erre igazán büszke vagyok!”
