Nagy az elégedetlenség a közszférában, egyesek a sztrájkhajlandóság felmérését követelik
Elege lett a beváltatlan béremelési ígéretekből a közoktatásban, egészségügyben, rendvédelemben és az államigazgatásban dolgozóknak. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője arról beszélt, hogy közösen kellene fellépni a kormány meg nem valósított ígéretei miatt. Az oktatásban nem pedagógus végzettséggel dolgozók már a sztrájkhajlandóság felmérését követelik.
Az érdekvédők más problémák mellett a költségvetési egyeztetések hiányát is jelezték az Európai Bizottság alelnökének, Roxana Mînzatu ígéretet tett arra, hogy tolmácsolja az érintettek sérelmeit az illetékes magyar minisztereknek.
A nevelést és oktatást segítő dolgozók helyzete évek óta az oktatási rendszer egyik legégetőbb sebe. Jelenleg átlagosan nettó 270–280 ezer forint közötti összeget visznek haza havonta, az elmúlt években a béreik kizárólag a garantált bérminimum emelése miatt nőttek. Magyar Péter múlt heti, a költségvetés ismertetésekor tett bejelentése szerint 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelnék a NOKS-osok és technikai munkakörben dolgozók nettó bérét.
Nagy Erzsébet szerint a vállalás messze elmarad az elvárásoktól és a korábbi ígéretektől is, a türelem pedig végleg elfogyott az érintettek körében. A felháborodás nem csak az oktatás területén komoly: akciószövetséget alkotnak a mentősökkel, orvosokkal, köztisztviselőkkel és más, közfeladatot ellátó szakszervezetekkel, a rendvédelmi dolgozókkal pedig azonosak a problémáik. A szakszervezeti vezető szerint együttes fellépésre lenne szükség, és a sztrájkhajlandóság pontos felmérése lehet a következő lépés, bár a bizonytalanságok közepette még nehéz konkrét akciótervet felépíteni.
Nagy Erzsébet hangsúlyozta, hogy a mostani felháborodást a folyamatos határidő-tologatások és a számok kozmetikázása váltotta ki. Felidézte: korábban arról volt szó, hogy két lépcsőben, az elsőt idén október közepén, a másodikat 2027 januárjától rendezik a béreket, ehhez képest most mély hallgatás van az ügyben, miközben a kollégák folyamatosan azt kérdezik: mi lesz idén. A jubileumi jutalmakkal kapcsolatban is nagy a hallgatás, miközben a közelgő 2027. január 1-jei határidő komoly veszélyt hordoz: az elévülési szabályok miatt félő, hogy azoknak, akiknek még nem fizették ki a jutalmakat, végül egyetlen forintot sem kell majd átutalni.
A szakszervezet a nyilvánosságra hozott százalékokat félrevezetőnek tartja, hiszen nem tisztázott, hogy az szja-csökkentés vagy egyéb tényezők miként épülnének be a bérbe. Saját számításaik alapján félő, hogy a tényleges emelés még a 10 százalékot sem fogja elérni a gyakorlatban. A szakképzésben dolgozók helyzete pedig végképp tisztázatlan. A PDSZ sérelmezi, hogy ugyan több témában voltak egyeztetések, a legtöbbeket érdeklő bérkérdések mégsem kerültek napirendre.
A szakszervezetek az uniós intézményeknél is bejelentést tettek a magyarországi állapotokról. A héten több magas szintű brüsszeli delegáció is információkat kért be a magyar szociális párbeszéd helyzetéről: hétfőn az Európai Parlament LIBE bizottsági frakciója tájékozódott, kedden pedig az Európai Bizottság alelnöke kért visszajelzést. Az érdekvédő szerint elmondták neki, mennyire nincs érdemi érdekegyeztetés: bár tárgyalásokra elhívják őket, teljesen hiányzik az európai uniós elvárásként megfogalmazott, strukturált tripartit érdekegyeztetés. Nagy Erzsébet beszélgetésünk zárásaként kitért arra is: a Bizottság alelnöke több magyar miniszterrel, köztük Lannert Judittal is szeretné átbeszélni a helyzetet, és tervei szerint személyesen fogja felvetni nekik a szakszervezetek kifogásait. A PDSZ bíztatónak tartja ezt a ráerősítést, és reméli, hogy a nemzetközi figyelem végre érdemi lépésekre kényszeríti a kormányzatot.
