Új tanúk és dokumentumok kerültek elő az aranykonvoj-ügyben, Fürcht Pál hatórás vallomást tett
Hatórás meghallgatáson ismertette álláspontját Fürcht Pál lemondott főügyész az aranykonvoj-ügyben folytatott nyomozás és lemondásának körülményei miatt zajló fegyelmi eljárásban. A szerdai vizsgálóbizottsági ülés után védője, Horváth Lóránt ügyvéd sajtótájékoztatón ismertette a 23 oldalas jegyzőkönyv legfontosabb megállapításait és a meghallgatáson megismert tanúvallomásokat.
Az ügyvéd szerint olyan iratokat is megtekinthettek, amelyek között három tanúvallomás szerepelt. Ezeket csak a helyszínen tanulmányozhatták, Horváth elmondása alapján azonban alátámasztották Fürcht állításait.
A volt főügyész szerint az aranykonvoj ügyében folytatott nyomozás már a kezdetektől beszűkített irányban haladt. Állítása szerint a Legfőbb Ügyészség úgy minősítette jogszerűnek az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársainak jelenlétét az akcióban, hogy előtte nem tanulmányozta megfelelően az iratanyagot. Fürcht azt is állította, hogy amikor felmerült az AH munkatársainak esetleges kényszervallatása, azt a választ kapta, hogy ezzel nem kell foglalkozni.
Elmaradt vizsgálatok
A védő ismertetése szerint Fürcht azt szerette volna elérni, hogy a Legfőbb Ügyészség vezetőit is hallgassák ki, ezt azonban nem sikerült keresztülvinnie. Indoklása szerint a legfőbb ügyészség részt vehetett a rajtaütésben közreműködő hatóságok kijelölésében, és a nyomozás elején arról is dönthetett, kiket kezeljenek gyanúsítottként. Horváth Lóránt szerint Fürcht úgy látta, hogy a legfőbb ügyészség vezetői egyszerre lehettek az események potenciális résztvevői és a nyomozás irányítói. Az ügyvéd állítása szerint a későbbi iratokból éppen az ő tevékenységük maradt ki, miközben a nyomozás iránya és a kihallgatások sorrendje is hozzájárult ahhoz, hogy a szerepüket ne vizsgálják érdemben.
A volt főügyész szerint az AH szerepét először jogszerűnek minősítették, a hivatal közreműködésének részletes vizsgálatát pedig későbbre halasztották. Fürcht a politikai szint esetleges érintettségének vizsgálatát is hiányolta. Állítása szerint a rendelkezésre álló adatok alapján indokolt lett volna feltárni, milyen kapcsolat volt a politikai vezetés, az AH, a titkosszolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Legfőbb Ügyészség között.
A volt főügyész a március 3-i eseményeket is felidézte: a nyomozás állása alapján az volt látható, hogy 2026. március 3-án Orbán Viktor miniszterelnök feladatot adott a titkosszolgálatoknak az ukrán pénzszállítók elfogására, majd március 5-én a feljelentés és az ügyészi intézkedés rendkívüli gyorsasággal követte ezt a politikai döntést. Fürcht szerint azt is vizsgálni kellett volna, hogy a büntetőeljárás szolgált-e politikai célokat. Álláspontja szerint a nyomozásban felállítható döntési lánc a politikai vezetéstől az AH-n és a titkosszolgálatokon keresztül a legfőbb ügyészségig, majd a konkrét nyomozati döntésekig vezetett. Úgy vélte, a folyamat utolsó szakaszainak vizsgálata is elmaradt, így a politikai szint érintettségének feltárására sem kerülhetett sor.
Új tanúvallomások kerültek elő
Fürcht azt is kifogásolta, hogy a Legfőbb Ügyészség sürgette Hajdu János volt TEK-vezér és Szathmáry István, az AH ezredesének gyanúsítotti kihallgatását. Szerinte a korai gyanúsítás befolyásolhatta a nyomozás további menetét, mivel az érintettek gyanúsítottként már nem voltak kötelesek igazat mondani.
Horváth Lóránt hangsúlyozta, hogy védence szerint a nyomozó ügyészség és a Legfőbb Ügyészség közötti konfliktus nem egyszerű szakmai nézeteltérésből fakadt. A vita középpontjában az állhatott, hogy milyen irányban folytassák a nyomozást, és megvizsgálják-e az AH, illetve a felsőbb vezetői szintek szerepét. Az ügyvéd arról is beszélt, hogy Fürcht szerint a vezetői egyeztetéseken nem hangzottak el formális utasítások, helyettük informális üzenetek és retorziókkal kapcsolatos célzások befolyásolhatták a döntéseket. Horváth szerint az általuk megismert tanúvallomások az ilyen találkozók megtörténtét is megerősítik.
A védelem azt szeretné bizonyítani, hogy a történtek hátterében nem pusztán szakmai vita állt, hanem a nyomozás irányával kapcsolatos komoly ellentét. Horváth szerint felmerül, hogy olyan szervek is érintettek lehettek az eseményekben, amelyeknek a nyomozás és annak felügyelete lett volna a feladatuk. Az ügyvéd közölte, hogy állításaikat dokumentumokkal is alá kívánják támasztani, és indítványozták további belső iratok beszerzését. Reményeik szerint ezek már a jövő héten rendelkezésre állhatnak.
A vizsgálat ezzel nem zárult le, Fürcht Pál a tervek szerint jövő csütörtökön a bizottság kérdéseire is válaszol.
