Jogászok figyelmeztetnek: veszélyben a rendszerváltás vívmányai
Több tucat jogász, köztük volt alkotmánybírák és miniszterek tízpontos nyilatkozatban bírálják a büntetőeljárások gyakorlatát. Álláspontjuk szerint a rendszerváltás jogállami vívmányai kerültek veszélybe.
A nyilatkozat szerint a jogállam és a rendőrállam közötti határvonalat az jelentette, hogy az egyén szabadságát garantálták a hatalom szabadságával szemben, és úgy érzik, ezek a 37 éves vívmányok ma veszélyben vannak. A dokumentumot Schiffer András tette közzé a Facebook-oldalán.
Az aláírók szerint egy jogállamban az alapvető emberi jogok mindenkit egyformán megilletnek, a törvény ellen vétőket is, és a jogállami eljárásmód akkor is elengedhetetlen, ha a társadalom jogosan várja el az elszámoltatást.
Az ártatlanság vélelme megköveteli, hogy a gyanúsítottakat ne állítsák talpig vasban a hatóságok elé, ha nincs konkrét biztonsági kockázat. A nyilatkozat szerint sérti az ártatlanság vélelmét és a tisztességes eljárás követelményét az a gyakorlat, amely a büntetőeljárásokat médianyilvánosság előtt zajló, megalázó és megfélemlítő politikai látványossággá alakítja.
A jogászok szerint a letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem a személyi szabadság szükséges és arányos elvonása, és kizárólag szigorú törvényi feltételekhez kötött intézmény: csak a szökés, az elrejtőzés, a bűnismétlés vagy a bizonyítás megnehezítésének valós, megalapozott veszélye esetén alkalmazható. Abszurdnak nevezik ezekre az okokra hivatkozni olyan személyeknél, akiknél fogalmilag kizárt a bűnismétlés, akik hónapok óta tisztában voltak a készülő eljárásokkal, önként jelentkeztek a nyomozó hatóságoknál, és ha arra irányuló szándékuk lett volna, már régen megsemmisíthették volna a bizonyítékokat.
A nyilatkozat szerint a letartóztatás célja nem lehet a megtörés és a vallomások kikényszerítése, a mondvacsinált indokokkal elrendelt szabadságelvonás pedig kínzás, amely nem a törvényességet szolgálja, hanem a hatalmi erődemonstrációt és az elrettentést.
Az aláírók emlékeztetnek arra, hogy a szabadságelvonás feletti bírói hatáskörnek jogvédelmi funkciója van, és a büntetőeljárási kódex 1989-es módosítása az állam és az egyén viszonyának megváltozott felfogását tükrözte. Az automatikusan elrendelt letartóztatások szerintük kiüresítik és feleslegessé teszik a bírói jogvédelmet.
A jogászok felhívják a figyelmet arra is, hogy bilincset a törvényi szabályozás szerint csak szökésveszély, támadásveszély, önkárosításveszély vagy ellenszegülés esetén lehet alkalmazni, a kényszerintézkedés pedig nem lehet megalázó, megfélemlítő politikai látványosság. A gyanúsítottak kamerák kereszttüzében, vezetőszáron történő elvezetése sérti az arányosság követelményét.
Megfogalmazásuk szerint nincs elfogadható magyarázat a védőügyvéd megfigyelésére, és a büntetőeljárásnak kizárólag az objektív igazság feltárása lehet a célja, nem pedig egy politikai koncepció igazolása.
Az aláírók között szerepel többek között Hack Péter professzor emeritus, Fodor Gábor egykori miniszter, Schiffer András ügyvéd, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság volt elnöke, Kónya Imre ügyvéd és egykori belügyminiszter, Kukorelli István volt alkotmánybíró, Navracsics Tibor korábbi miniszter, Pokol Béla volt alkotmánybíró, Répássy Róbert ügyvéd, Stumpf István volt alkotmánybíró és korábbi kancelláriaminiszter, valamint Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke.
