Tüntetés kezdődött a Parlamentnél, félig lezárták a Kossuth teret
Zajkeltő eszközökkel, kék harisnyásokkal és a mindennapi szexizmust megidéző „élő emlékművekkel” telt meg a budapesti Kossuth tér péntek délután. A demonstráció résztvevői az Isztambuli Egyezmény haladéktalan ratifikálását, a nők és gyermekek valódi, rendszerszintű védelmét, a szívhangrendelet eltörlését, valamint a manipulációtól mentes egészségügyi ellátást követelik a kormánytól.
A szervezők előzetesen azt kérték a résztvevőktől, hogy vegyenek fel kék harisnyát. A „kékharisnya” kifejezést gúnyosan használják azokra a művelt, sokat tanuló nőkre, akik kiléptek a hagyományos nemi szerepekből. A szervezők szeretnék, ha a kék harisnya ezentúl a női szolidaritás, a tudatosság és a közös kiállás jelképe lenne. „Nem maradunk csendben, sikítunk” – írták előzetesen az esemény leírásában.
Az esemény központi elemeként női önkéntesekre a résztvevők olyan cetliket ragasztottak, amelyekre az általuk átélt vagy nekik címzett bántó, szexista mondatokat írták fel. Az így létrejött „szexizmus élő emlékműve” név nélkül teszi láthatóvá a magyar nők mindennapi tapasztalatait. Felszólalt többek között Újvári Bianka gyermekjogi aktivista, Sarkadi Bálint klinikai szakpszichológus, Görög Zita modell és emberi jogi aktivista, valamint Murinai Angéla író.
A Kossuth teret félig lezárták, a parlament előtt rendőrsorfal állt fel. A tüntetés kezdete előtt Kunhalmi Ágnes, az MSZP politikusa azt mondta, azért jött ki, hogy támogassa a demonstrálókat, mert Magyarországon még mindig rengeteg nő hal meg kapcsolati erőszak miatt. Szerinte az ellátórendszerek nem elég érzékenyek erre, és az áldozathibáztatás is nagyon durva. „Minél később ratifikáljuk az Isztambuli Egyezményt, annál több nőtársam fog meghalni Magyarországon” – fogalmazott.
A demonstráció szervesen illeszkedik ahhoz az összefogáshoz, amelyet 13 magyar női lap indított el október 11-én, a leánygyermekek világnapján. A szerkesztőségek egységesen követelik az Isztambuli Egyezmény életbe léptetését, felhívva a figyelmet arra, hogy a gyermekvédelem a nők biztonságának szavatolása nélkül illúzió csupán. A Hajnal Edina és Murinai Angéla által indított online petíciót már több mint 27 ezren írták alá.
Az Eurostat és az EIGE felmérései alapján a 18–74 év közötti magyar nők 49,1 százaléka tapasztalt élete során fizikai és/vagy szexuális erőszakot, közel 55 százalékuk élt át partnere részéről pszichológiai, fizikai vagy szexuális bántalmazást. A magyar nők 17,9 százaléka számolt be arról, hogy élete során egyszer szexuális erőszak áldozata volt, 40,1 százalékuk a munkahelyén tapasztalt szexuális zaklatást. Az intim partner által elkövetett emberölések áldozatainak 77 százaléka, a családon belüli gyilkosságok áldozatainak 70 százaléka nő.
Magyarország 2014-ben írta alá az Európa Tanács Isztambuli Egyezményét, ám a ratifikáció a mai napig nem történt meg. Az egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésének és felszámolásának nemzetközi jogi kerete, amely a megelőzésre, az áldozatok védelmére és támogatására, az elkövetők felelősségre vonására, valamint az összehangolt szakpolitikákra épül. Különös hangsúlyt fektet a gyermekek védelmére is, végrehajtását pedig egy független nemzetközi szakértői testület, a GREVIO ellenőrzi.
