Schiffer: Magyar Péter letette a fegyvert, de még így sem veszik komolyan Nyugaton
Schiffer András szerint az elmúlt napok Orbán Anita inkompetenciáját és az új kormány súlyos külpolitikai kudarcát jelzik. Az ügyvéd az ÖT YouTube-csatornáján futó Közelkép című műsorban emlékeztetett arra, hogy Magyar Péter már jóval a 2026-os választás előtt számos külföldi vezető meghívását helyezte kilátásba az október 23-i ünnepségre, köztük Emmanuel Macron francia elnökét. A tényleges vendéglista azonban szerinte messze elmaradt a várakozásoktól.
Összehasonlításként felidézte a 2006-os ötvenedik évfordulót, amelyre a Gyurcsány-kormány számos állam- és kormányfőt hívott meg. Orbán Viktor kormányzása idején is rendszeresen érkeztek külföldi vezetők Magyarországra, a Fidesz rendezvényeire pedig számos állam- és kormányfő küldött üzenetet. Schiffer szerint Magyar Péter külpolitikai fordulata után nemcsak az Orbán-kormány által kiépített kapcsolatok gyengültek meg, hanem az ígért nyugat-európai diplomáciai nyitás sem hozott látványos eredményeket, a globális déllel korábban kiépült kapcsolatok pedig gyakorlatilag megszűntek.
A külügyminisztert különösen élesen bírálta: Orbán Anita tökéletes inkompetenciáját szerinte az elmúlt öt nap fényesen igazolta. Példaként említette Marco Rubio amerikai külügyminiszter korábban beharangozott látogatását is, amely a beszélgetés időpontjáig nem valósult meg. A volt politikus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a külföldi vezetők távolmaradását nem lehet kizárólag a magyar diplomácia hibáival magyarázni, és kifogásolta, hogy a Magyarországgal történelmileg szoros kapcsolatban álló közép-európai országok vezetői sem jelentek meg az ünnepségen.
Megjegyezte, a nyugat-európai centrumországok régóta lekezelően viszonyulnak Kelet-Közép-Európához, ami az Európai Unió egészének működését veszélyeztetheti. Az Orbán-kormányt is bírálta, amiért szerinte rosszul kezelte Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ügyét. A vezetők távolmaradásának okai között a magyar diplomácia protokollhibáit, Magyar Péter nyugati vezetőkkel kialakulatlan személyes kapcsolatait, Magyarország korlátozott geopolitikai súlyát és a kormány Ukrajnával kapcsolatos óvatos politikáját egyaránt említette.
Schiffer azokkal sem elégedett, akik eljöttek. Kifogásolta Ursula von der Leyen meghívását, mert szerinte egy szabadságharc évfordulóján az Európai Unió központosítási törekvéseit megtestesítő politikus szerepeltetése rossz üzenetet közvetít. A bizottsági elnök beszédének tartalmát még súlyosabb problémának tartotta, mivel Von der Leyen a magyar választás eredményét új politikai korszak kezdeteként értékelte, és méltatta a Magyar Péter vezette kormány intézkedéseit. Schiffer szerint ezt a közösségi jog alapján az Európai Unió egyetlen adminisztrátora sem tehetné meg, hogy nyíltan állást foglal egy tagállam belpolitikai küzdelmeiben.
Von der Leyen üdvözölte, hogy a magyar hallgatók és kutatók ismét hozzáférhetnek az uniós programokhoz, Schiffer azonban azt kérdezte, miért kellett az egyetemi részvétel ügyét a magyar kormányváltáshoz kapcsolni. Hangsúlyozta, hogy maga is ellenezte az egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezését, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy más, állami fenntartásban maradt egyetemeken a fenntartói jogokat közvetlenül kormánytagok vagy kormányzati tisztségviselők gyakorolták. Kifogásolta azt is, hogy az alapítványi kuratóriumokba bekerülő multinacionális vállalatvezetők szerepét az Európai Bizottság szerinte nem kezelte hasonló súlyú problémaként.
Schiffer szerint Magyar Péter nemzetközi megítélését az is befolyásolja, hogy az ukrajnai háború kérdésében nem követi maradéktalanul a nyugat-európai politikai főáramot, miközben a választói között jelentős számban vannak olyanok, akik az Orbán-kormány Ukrajnával és a migrációval kapcsolatos álláspontját is osztják. A nyugati vezetők emiatt nem érzik szükségét annak, hogy különleges diplomáciai gesztusokkal támogassák a magyar kormányfőt. A Tisza külpolitikáját a korábbi önálló magyar diplomáciai mozgástér feladásaként értékelte, miközben szerinte a nyugati országok nem kínálnak ezért érdemi viszonzást.
Magyar Péter kezdeményezését, amelyben a visegrádi országok mellett Ausztriát és Németországot is meghívta a V4-ek gödöllői találkozójára, kifejezetten elhibázottnak nevezte, hiszen a regionális együttműködés egyik fontos célja éppen a német gazdasági-hatalmi érdekek ellensúlyozása. Szavai szerint ez fegyverletétel a Strabag, a Switalski és a T-Systems előtt.
